Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 4. szám - Dr. Angelika Etzhold: Tanácsadó rendszerek szabadalmi adatbázisok használatához
40 4. sz. Melléklet 1990/8 - SzKV Dr. ETZOLD, ANGELIKA * 1 Tanácsadó rendszerek szabadalmi adatbázisok használatához A mind rugalmasabb információs rendszerek iránti követelmények mellett az adatbank-technológia egymagában már nem állja meg a helyét. Az adatbankban végzett kutatások a gyakorlott felhasználónak gyorsan megadják a kívánt felvilágosítást, de felmerül a kérdés, mi a helyzet, ha rossz a kérdés vagy rosszul van feltéve? Valójában egy kutatórendszernek azt is meg kellene tudni magyaráznia, hogy miért nem adott meg bizonyos válaszokat, továbbá felvilágosítást kellene adnia a rendszert működtető alapvető szabályokról is.* Az ilyen képességekkel rendelkező rendszerek tudásalapú rendszereken nyugszanak és szakértői, illetve tanácsadó rendszereknek hívják őket. A következőket tartalmazzák:- változtathatóan formuláit és raktározott tudást;- könnyen kezelhető „vágáshelyeket”;- magyarázó komponenseket, amelyek lehetővé teszik a rendszer logikájába való bepillantást (1). Az alábbi összehasonlításban azok a magasabb követelmények vannak megemlítve, amelyeket a tudásalapú rendszer támaszt — összehasonlítva az adatbankrendszerekkel. Adatbankrendszer Tudásalapú rendszer Problémaelőkészítés szigorúan rendszerezett problémák komplex, kevéssé vagy egyáltalán nem rendszerezett problémák Adakínálat hasonló adatok sok különböző tudásnagy tömege egység К idolgozás egységes változtatható, „intelligens" magatartás Wiederhold (2) mindkét lényeges fogalmat: az adatokat és a tudást, értelemszerűen megfogalmazza: * Technische Hochschule Ilmenau Institut für Informationswissenschaft, Erfindungswesen und Recht NDK Az adatokat úgy definiáljuk, mint a reális világ eseményeinek tényleges, érzékelhető és ellenőrizhető leírását; a tudást pedig mint egy magasabb szint koncepcióját, amelynek célja a reális világ ilyen fajta eseményeinek struktúrálása, osztályozása és összekapcsolása. Ha ezt a kettőt egyesítjük, kombináljuk információkhoz juthatunk. A különböző generációjú rendszerek munkamódszerei és ezzel együtt teljesítőképessége eltérést mutatnak abban, hogy milyen módon kötik össze az adatokat és a tudást. A hagyományos szoftverkonstrukció a programozás során összevegyíti az alkalínazási területről származó tudást a probléma megoldásának mikéntjére vonatkozó tudással — és ezt a kettőt viszonylag mereven kapcsolja össze. Ezzel szemben azok a szoftverrendszerek, amelyeknél egy bizonyos tudásalapon nyugvó szakismeretet a problémamegoldó tudástól függetlenül alkalmaznak, lényegesen több rugalmasságot nyújtanak. Az 1. táblázat szemléletesen mutatja be azt az új koncepciót. Ehhez adódnak a következő definíciók:1! A tudásalapú rendszer egy olyan szoftverrendszer, amelynél egy bizonyos alkalmazási területről származó szaktudást explicit módon és az általános problémamegoldó tudástól függetlenül alkalmaznak.2) A szakértői rendszer egy olyan program, amely eléri vagy meghaladja a szorosan meghatározott alkalmazási területen egy szakértő ember specifikus problémamegoldó képességeit.3) A szabadalmi információ számára hol találhatók ennek a kérdésnek a kiinduló pontjai és mi a tényleges haszna ennek a megközelítésnek? Körülbelül egy évtizede folynak kísérletek azzal a céllal, hogy az elektronikus adatfeldolgozás segítségével úrrá legyünk a körülbelül évi egy millió szabadalmi leírás formájában felhalmozódó óriási tudáshalmazon. A terjedelmes adatbankrendszerekben való tárolás és feldolgozás látszólag ugyan segítette 1 ) Részben a fejlettségi szinttől függően, részben a jelenlegi elvárásoktól függően, az irodalomban sokféle kísérlet található a szakértői rendszer és a hozzá tartozó területek szakkifejezéseinek meghatározására. A szerző a Kurbeltől (3) származó defíniciót használja. 2) Lásd (3) a 18. oldalon 3) Lásd (3) a 22. oldalon
