Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet

1990 / 4. szám - Dr. Angelika Etzhold: Tanácsadó rendszerek szabadalmi adatbázisok használatához

1990/8 - SzKV 4. и. Melléklet 41 az információáradatban való eligazodást, mégis a fel­használónak immáron sok további információra van szüksége, nevezetesen ezeknek az adatbankoknak a hatékony felhasználásához való ismeretekre. Ennek a feladatnak terjedelmével és összetettségével a csak alkalomszerűen kutató érdeklődő nem tud megbir­kózni: szüksége volna a szakértők tapasztalati tudá­sára, hogy elfogadható idő alatt jusson értékelhető megoldáshoz. Ezt a helyzetet az irodalom (4) alap­ján bemutatott 1. ábra mutatja be. és mások között közvetítsenek. Hogy ezt a közve­títő funkciót ki lehessen használni, a tanácsadó rend­szernek az eddigiekben használatos rendszerekhez ké­pest kiegészítésképpen mindenekelőtt problémameg­oldó tudással kell rendelkeznie. Melyek azok a hangsúlyos problémák, amelyeket egy szabadalmi adatbankban csak alkalomszerűen kutató felhasználó nem vagy csak nem kielégítő hatásfokon tud megoldani? (K. = Komponens ) 1. ábra. Tudásfeldolgozás mint eszköz a komplexitás akadályának legyőzésére. 1. táblázat: Egy szakértői rendszer komponensei. A kutatást támogató szabadalmi információ hatá­sosságának biztosításához olyan tudásalapú informá­ciórendszerek szükségesek, amelyek — a tudásanyag nagy tömegét a problémának megfelelő módon reprezentálják; — segítenek ezt a tudást megszervezni (akvirálni); — a tárolt tudásból végkövetkeztetést vonnak le; — a kérdésnek megfelelően ezt a tudást magya­rázva és értékelve bocsátják rendelkezésre. Azok a szabadalmi információkat feldolgozó szak­értő vagy tanácsadó rendszerek válnak nagyon igé­nyes információrendszerekké, amelyek hasonlóan a jelenlegi adatbankrendszerekben vagy információke­reső rendszerekhez a kérdések megválaszolását tű­zik ki célul, csak sokkal kvalifikáltabb formában. A legtöbb, az irodalomban már leírt mérnöktechnikai, üzemi szakértői rendszerektől eltérően — amelyek­nek segítségével a problémákat egy először létreho­zandó tudásbázis alapján kell megoldani vagy eldön­teni — a szabadalmi információ terjedelmes, elekt­ronikusan előállított sokirányú ismeretanyaggal ren­delkezik (pl. szabadalmi adatbankokban). A célul ki­tűzött tanácsadói rendszerekre, mint közvetítőkre il­letve mint szabadalomkutató-szakértőkre van szük­ség, hogy a már létező és a jövőbeni automatizált kutatórendszerek és a kérdező technikusok, jogászok Három súlypont rajzolódik ki, amelyeket azonban még tovább kell vizsgálni és differenciálni. 1. Adatbankkínálat Szükség van egy gyors és megbízható áttekintésre az adatbankok tartalmáról és terjedelméről, valamint elérhetőségükről, árukról és más paramétereikről. 2. Kommunikációs eszközök Mind a szabadalomspecifikus, mind az adatbankspe­cifikus kommunikációs eszközöknek könnyen alkal­­mazhatóaknak kell lenniük. Ez bevezetést és vezetést jelent: — a szabadalmi leírás specifikus nyelvébe: NSZO, bibliográfiai adatok, címszavak, stb., — az adatbankrendszer specifikus nyelvébe: rend­szernyelv és párbeszéd folytatása 3. Kutatási stratégia A kutatási stratégia kiválasztásához éppenúgy sza­badalomspecifikus és rendszerspecifikus döntéseknek kell találkozniuk. Döntések szükségesek a szabada­lomkutatás módjával kapcsolatban és a szabadalmi leírások ehhez szükséges alkotórészeivel kapcsolat­ban. Eközben komplikációk adódhatnak az adat- és tudásbázisok tökéletlensége folytán. Ezért a tanács­adó rendszernek a kutatás adatbankrendszeren kívüli továbbvezetéséhez (más adatbankok, keresőrendsze­

Next

/
Thumbnails
Contents