Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet

1990 / 4. szám - R. Schramm, E. Boyadjieva, R. Tribiahn: Szabadalmi statisztika – a dinamikus gazdasági fejlődés bizonyítéka és kiindulópontja

34 4. sz. Melléklet 1990/8 - SzKV vett gazdasági területeken végzett vizsgálatok, és külö­nösen az elsőbbségi-, a bejelentő-, és megnevezett orszá­gok adatait kell kiértékelni. Az idősor gyakran nyújt itt is további tájékoztatást. 1) Egy meghatározott országban milyen nagy a külföl­di prioritásokkal rendelkező szabadalmak aránya? Itt az elsőbbségi országok és a bejelentő országok adatait összefüggésükben kell vizsgálni. Az eredmény a kérdéses ország saját kutatási aktivitásairól, illetve egy ország piaci vonzóerejéről tud felvilágosítást adni. 2) Milyen nagy az egyes szakterületek részaránya? Az országok adatai mellett az NSZO-t is bele kell vonni a kiértékelésbe. 3) Milyen nagy a külföldi prioritások részaránya egy meghatározott szakterületen egy meghatározott or­szágban? Az NSZO-t a bejelentő- és elsőbbségi országokat kell kiértékelni. így felvilágosítást kaphatunk az ország­nak arról a vonzóerejéről, amelyet meghatározott tech­nológiák piacosításával kapcsolatban jelent, 4) Milyen fontos egy bizonyos ország egy meghatározott szakterület szempontjából? Az NSZO-t és az elsőbbségi országokat kell kiérté­kelni és ezt más országokkal való összehasonlításnak kell követnie. 3.1. 4 Más vizsgálatok Annak a ténynek figyelembe vételével, hogy a szabadal­mak nem csupán jogi dokumentumok, az eredmények meghamisításához vezet, ha a nem működő szabadalmak vagy bejelentések magas részarányban belekerülnek a vizsgálatba. Mivel gyakran a jogi státusz adatok nem állnak rendelkezésre, nehéz pontosabban felbecsülni, hogy milyen magas a nem működő dokumentumok részaránya egy adott vizsgálatban és milyen nagy az eb­ből következő eredménytorzulás. VAN DER DRIFT (9) ilyen értelmű vizsgálatot folytatott a kibocsátási adatok alapján, különleges figyelmet fordítva a mindenkori jogi státuszra a nyugat-európai eljárásban megadott szabadal­mak tekintetében. Ha a szabadalmi információ tovább­fejlődésével az adatbankokban nagyobb terjedelmű jog­­állapoti adatállomány áll majd rendelkezésre, akkor fel kell készülni arra, hogy a felhasználók minőségileg új kérdéseket tesznek fel; például a következőket: 1 1) Milyen jó védelmet jelentenek egy meghatározott technológiára vonatkozóan a szabadalmak? 2) Hogyan törődik egy cég saját szabadalmaival? 3) Mely szabadalmak fontosak? — De nem a bejelentés műszaki tartalmát illetően, hanem a jogi státusza alapján. A jogállományi adatok bevonása a szabadalmi statiszti­kába a feladatok komplexitását jelentős mértékben meg­növeli, de egyben az eredményességet is fokozza. Az ada­tok interpretálása ezáltal nehezebbé válik, komplex háttérismeretet követel meg a jogi viszonyokkal, a sta­tisztikai módszerekkel és a mindenkori vizsgált terület­tel kapcsolatban.. Mely szabadalmak fontosak valójában? — Ennek a kérdésnek a megválaszolására még egy lehetőség kínál­kozik: a szabadalmak idézése. Fel lehet tételezni, hogy egy különösen fontos szabadalmat jelentőségének meg­felelően gyakran idéznek. Erre vonatkozóan közelebbi vizsgálatokat ismertet CARPENTER, NARIN, WOLF (10). Jelentősek továbbá azok az idézési hálók, amelyek a vizsgált dokumentumokat kiemelik mindenkori izolált­ságukból. Ezzel kapcsolatban közelebbi tudnivalókat DON-nál és HASSANALY-nál (11) lehet találni. Jelenleg azonban a megkövetelt adatok és szoftverek még nem kielégítő módon állnak rendelkezésre a feldol­gozáshoz. 3.2. A szabadalmi statisztika módszerei 3.2. 1 Sorok A dokumentumnyilvántartások meghatározott jegyeinek felbukkanási gyakoriságát kell a statisztikai feldolgozás­hoz megfogalmazni; ez a megfogalmazás számlálást je­lent. Ennek eredményeképpen létrejön az ismertetője­gyeknek és azok gyakoriságának egy listája — egy frek­venciaszótár. A további feldolgozáshoz a frekvencia­szótár átdolgozása szükséges. Eközben sorok keletkez­nek: idő- és rangsorok. Az idősorok felvilágosítást ad­nak a szabadalmak keletkezésének a fejlődéséről egy meghatározott időintervallumban. A fontosabb idősorok példáiként említhető a szabadalmak létrejöttének fej­lődése a következők valamelyikére kivetítve: egy ország­ra, egy szakterületre, egy bejelentőre (cég), a feltalálók vagy a bejelentők számára. A rangsorok elrendezik a dokumentumok jegyeit felbukkanásuk gyakorisága alapján. Helyes, ha a rang­sorokat szakterületre, országokra, bejelentőkre és fel­találókra vonatkoztatva állítjuk fel. Ezek lehetővé teszik annak a vizsgálatát, hogy a szabadalomkeletkezés milyen ismertetőjegyekre és milyen mértékben koncentrálódik. 3.2. 2 Statisztikus teszteljárások A keletkezett sorok feldolgozhatok a matematikai sta­tisztika különleges eljárásaival. Példaként megnevezhe­tek olyan összehasonlítási eljárások, mint a négymezős­­teszt, vagy a megoszlástípusok és megoszlásparaméterek meghatározása. Általában rendelkezésre áll az ilyen teszteljárások alkalmazásához valamilyen terjedelmes támogatás, használatra kész, kidolgozott algoritmusok, táblázatok vagy komputerprogramok formájában. Gya­korlati szempontból alkalmanként az a kedvező, ha a soroknak csak egy része kerül továbbfeldolgozásra. A sorelemek számának korlátozása különböző krité­riumokat követhet: — olyan elemekre való korlátozás, amelyeknél a gya­koriság legalább egy bizonyos értéket elér, — a sor elején álló azon elemekre való korlátozás, amelyek egy meghatározott részarányt képviselnek.

Next

/
Thumbnails
Contents