Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 4. szám - R. Schramm, E. Boyadjieva, R. Tribiahn: Szabadalmi statisztika – a dinamikus gazdasági fejlődés bizonyítéka és kiindulópontja
1990/8 - SzKV 4. sz. Melléklet 33 A szabadalmi statisztika számára minden esetben kiindulópontot jelentenek a dokumentumnyilvántartások; így például az llmenaui Műszaki Főiskola szabadalom-előkutatási rendszerében végzett kutatások eredményei hozzáférhetőek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a felhasználónak mindenekelőtt a következők érdekesek: 1/ a technika állásának a megállapítása és egy meghatározott szakterület fejlődésének megfigyelése, 2/ a konkurencia megfigyelése, illetve 3/ a piac megfigyelése. Az ebben az összefüggésben felmerülő kérdések öszszefoglalhatók és rendszerezhetők. Erre alapozva alakítja ki OPPENHEIM (5) a szabadalmi statisztikára vonatkozó „tizenöt standard kérdést" és WILSON (6,7) vállalkozik arra, hogy összeállítsa a leggyakoribb kérdések megválaszolására vonatkozó egységes stratégiákat. A következőkben össze kell állítani — külön-külön a három fent megnevezett érdeklődési területre vonatkoztatva — a legfontosabb kérdéseket, számításba véve a dokumentum-nyilvántartásokból kigyűjtendő adatokat. 3.1.1. A technika állásának és fejlődésének vizsgálata A szakterületek elhatárolásához alapvetően az osztályozási rendszerek használatosak. A szabadalmak területén általánosan alkalmazott a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás (NSZO), de ismertek speciális osztályozási módok is, például a kémia területén a Derwent cég kézikódjai és osztályrendszere. A kutatások számára nagyobb pontosságot nyújt a hibridelvű feltárás (lásd: SCHRAMM (8)), amelynél pótlólagosan a címből és/vagy a referátumból még szakszavakat vesznek igénybe az NSZO jelzetek mellett. 1) Milyen a szakterület időbeli fejlődése? Ennek vizsgálatához az elsőbbségi év, a bejelentési és vagy a nyilvánosságrahozatali év alapján egy idősort kell összeállítani. A vizsgált szakterület vonatkozásában visszatükröződik a kutatási aktivitás és a kutatási költségek változása az idősorban. Ebből megállapítható, hogy a kiválasztott szakterületen az aktivitás emelkedő, stagnáló vagy csökkenő-e. Ha szomszédos szakterületeket is bevonunk az összehasonlításba, akkor adott esetben a kutatás kiszélesíthető. 2) Mely cégek aktivak (vagy voltak aktívak) a szakterületen, ezek közül melyek a legfontosabbak? Ehhez figyelembe kell venni a bejelentők adatait. A kialakuló rangsor tükrözi minden egyes cég dominanciáját és hozzájárulását a vizsgált szakterületi tevékenységhez. Célszerű egy idősor pótlólagos összeállítása, ami bemutatja, hogy meghatározott cégek mikor kezdték vagy fejezték be a kutatásokat a vizsgált területen. 3) Mely országokban történik a kutatás? Ebben az esetben az elsőbbségi országokra vonatkozó adatokat kell feldolgozni. Az eredményként keletkező rangsor megmutatja minden egyes ország jelentőségét és részesedését. 4) Mely országok vonzóak, mint szabadalmaztatási országok, a szakterületen? Az NSZO mellett megkövetelhetők adatok a bejelentő országokra vonatkoztatva, (illetve a nemzetközi szabadalmi eljárásban megnevezett országokra vonatkoztatva). Számolni lehet azzal, hogy a cégek szabadalmi bejelentéskor piackutatásuk eredményei alapján az országokat rangsorolják, továbbá, hogy a szabadalmi bejelentés egy országban annak piaci vonzóerejével összefüggésben van. 5) Melyek a legfontosabb szabadalmak? Nem tökéletes, de használható iehetőség egy szabadalom jelentőségének a felbecsüléséhez az országszám, tehát azon országok száma, amelyekben a szabadalmat nyilvánosságra hozták. Pontosabb a jogállás vizsgálata, de a szükséges adatok nem mindig állnak rendelkezésre. 3.1.2 A konkurensek figyelése Gyakran nagy érdeklődésre tart számot bizonyos konkurens cégek, ill. kutatási profiljuk és szabadalmi politikájuk megfigyelése. Ezesetben a bejelentők adatai képezik az alapot. 1) Hogyan alakul ki egy cég szabadalmi aktivitása? Itt a bejelentő nevén kívül a prioritási, a bejelentési vagy a nyilvánosságrahozatali év adatai értékelendők ki, és ezzel együtt összeállítandó egy idősor. Különösen a nagy cégeknél ez mégsem túlságosan kifejező, mivel csupán a cég szabadalmi teljesítményéről kapunk felvilágosítást, tekintet nélkül a szakterületekre vagy a szabadalmazási országokra. 2) Milyen szakterületeken dolgozik a cég? Itt ismét szükséges a szakterületek elhatárolása egy lehetséges osztályozás segítségével. Ezután felvilágosítást kaphatunk az illető céget illetően a szakterületekről és minden egyes szakterület jelentőségéről. A cég kutatási profiljában változások ismerhetők fel egy idősor segítségével. 3) Mely országok fontosak egy cég számára? Azoknak a bejelentési országoknak a vizsgálata, amelyeket egy cég előnyben részesít, valamint a szabadalomcsaládok nagyságának a vizsgálata utalásokat adhat a cég piaci stratégiájára vonatkozóan. Egy pontosabb analízishez itt ugyancsak felállítható egy idősor. 4) Mely országokat favorizál a cég egy meghatározott szakterületen? A cégnevek mellett kiértékelendők itt a bejelentési országok és az NSZO adatok. Az erre a kérdésre adott válasz felvilágosítást ad a különösen nagy cégek piacpolitikájáról. 3.1.3 A piac megfigyelése A saját piacpolitika kialakításához szükséges, hogy ne csak a konkurenseket ismerjük, hanem a számításba jövő piac viszonyait is. Célszerűek tehát a szemügyre