Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 4. szám - R. Schramm, E. Boyadjieva, R. Tribiahn: Szabadalmi statisztika – a dinamikus gazdasági fejlődés bizonyítéka és kiindulópontja
32 4. sz. Melléklet 1990/8 - SzKV R. SCHRAMM - E. BOYADJIEVA - R. TRIBIAHN Szabadalmi statisztika — a dinamikus gazdasági fejlődés bizonyítéka és kiindulópontja 1. BEVEZETÉS A szabadalmi statisztika kérdéseinek területén kutatócsoportunkban újabban BOYADJIEVA (1) és SCHANZE (2) végzett munkát, ezt azonban KUHNE (3) korábbi dolgozatai előzték meg. Ennek a kérdéskörnek az aktualitását az NDK-ban is mindenekelőtt az alapozza meg, hogy a hazai és a külföldi szabadalmi bankok a felhasználók egyre bővülő számára váltak elérhetővé a távközlés útján. A szabadalmi információ statisztikai feldolgozása azért szükséges, hogy felismerhető legyen a dokumentumok nagy tömegének alapján - annak ellenére — a technika, a konkurencia és a piac állásának fejlődése. Szükséges, hogy már védett találmányok célirányosan kerüljenek felhasználásra és új találmányok szülessenek. A találmányok felhasználása (a felfedezések és más felismerések mellett) végül is termékek, eljárások vagy módszerek formájában megnyilvánuló innovációkhoz vezetnek. Az innovációk műszaki jellege a gazdasági és szervezeti kényszerűségeknek van alárendelve, de alapvetően igaz, hogy a találmányok jelentik a gazdasági siker alapját. Ezért minden vállalatnak makacsul követnie kell két szabadalompolitikai célkitűzést: a) a vállalat dinamikus gazdasági fejlődésének biztosításához egyfajta „szabadalmi minimumot" fenn kell tartani; b) a kutatási/fejlesztési munkák megvalósításánál a szabadalmi információra és statisztikára támaszkodva kell figyelembe venni a technika, a konkurrencia és a piac állásának változását. 2. A VÁLLALATI SZABADALMI MIIMIMUMSZINT MEGHATAROZÄSA SCHANZE (2) az NDK nyomdaiparának középnagyságú vállalatait vizsgálva (ipari termelés: 50 millió — 1,5 milliárd márka) többek között egy jelzőszámot definiált vállalatonként és évenként: a szabadalmi bejelentések mennyiségét 1 millió márka ipari termelésre számítva. Azok a vállalatok, amelyeknek jelzőszáma 0,09 vagy nagyobb volt, relatíve állandó és magas növekedési rátájukkal és magas exportkvótájukkal jellemzett, dinamikusan fejlődő ipari termelésükkel tűntek ki. Azok a vállalatok, amelyeknek jelzőszáma 0,05 és 0,09 között volt, az ipari termelés csekély fejlődését tudták felmutatni, alacsony exportkvótával és ingadozó növekedési rátával. Azok a vállalatok, amelyeknek jelzőszáma csak kb. 0,05 volt, nem kielégítő gazdasági fejlődést mutattak fel, amely azután végül is egészen az átprofilírozásig és a gazdasági önállóság elvesztéséig vezetett el. Létezik tehát az ipari termelésre vonatkoztatva a találmányoknak egy alsó határértéke, amely egy NDK-beli középnagyságú vállalatnak a dinamikus fejlődéshez szükséges innovációs erőt kölcsönözni tudja, és amelyet SCHANZE a vizsgált nyomdaipari ágazatra a következőképpen ad meg: P = 5,0+0,096xlP (millió márka) (IP = ipari termelés) Ezáltal minden egyes vállalat számára meghatározható egy célként kitűzendő szabadalomminimum. SCHERER (4) szerint, aki a szabadalmaztatási hajlamot határozott meg, messzemenő összhang mutatható ki, ha a dollárkurzust figyelembe vesszük és azt, hogy a kutatás-fejlesztés költségei az ipari termelés kb. 10%-át teszik ki: P = 5,3+1,97x(K+F) millió dollár) ((K+F) = a kutatásra és fejlesztésre fordított költségek) SCHANZE NDK-ra vonatkozó eredményeinek megegyezése SCHERER-nek a nyugati országokra vonatkozó kutatási eredményeivel a találmányoknak rendszertől független jelentőségét bizonyítja a vállalatok innovációs ereje tekintetében. 3. ATECHNIKA, A KONKURENCIA ÉS A PIAC FEJLŐDÉSÉNEK VIZSGÁLATA 3. 1 A szabadalmi statisztika kérdései A kutatási tevékenység és a technikai fejlődés output indikátoraként célszerűnek mondható a szabadalmi statisztika, mert a szabadalmi adatok általában hozzáférhetőek, rendszerezettek és standardizáltak, továbbá összehasonlítást tesznek lehetővé a következő lényeges szinteken: országok, szakterületek, iparágak, cégek, feltalálók.
