Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 3. szám - dr. Horváth Mária, dr. Ficsor Mihály: Bírósági gyakorlat iparjogvédelmi ügyekben
1990/6 - SzKV 3. sz. Melléklet 49 rel kapcsolatban a rendszer tervezése és megvalósítása során felmerült műszaki problémák elhárítására ad megoldásokat, mégpedig hangsúlyozottan a társasrendszerű vonalak és a diszpécserközpontok egységei vonatkozásában. Miután a távközlő rendszereknél a vonalak összekapcsolása, a berendezéseknek vonalakhoz illesztése, vonalon keresztüli vezérlése elengedhetetlen, ezért az ezekhez szükséges vonali tartozékokkal, az ún. vonalszerelvényekkel az anyag részletesen foglalkozik. A vonalszerelvények részleteire, a földfüggetlen vonaltáplálásra és a logikai egységre a leíró részben ismertetett megoldások mellett a leíráshoz mellékelt ábrák és rajzok — a szakember számára megvalósítható mértékben — útmutatást tartalmaznak. A szakértői véleménynek valamennyi igénypontra kiterjedő elemző vizsgálata alapján ezért nem kétséges, hogy az eredeti bejelentés anyaga (a leíró rész és a mellékelt ábrák és rajzok együttesen) lényegében a teljesség igényével ismerteti a megadott szabadalom tárgykörébe tartozó megoldást. Az alapbejelentésuek a szabadalommal kapcsolatos részei koncentráltan megtalálhatók a 19883/82. számú — a megosztás eredményeként először benyújtott — anyagban is. Az ábrák is ugyanazok, csak a hivatkozási jelek módosultak. A megoldások közlése tehát ebben az anyagban is a szakember számára megvalósítható módon megtörtént. Az a körülmény, hogy a szabadalmi leírással szemben támasztott valamennyi követelménynek csak a 4200/84. számú, illetőleg a 12 562/86. számon iktatott anyag felelt meg (és ennek oka az, hogy a kérelmező a szabadalmi leírás és az igénypontok megszerkesztésében nem rendelkezett kellő gyakorlattal) nem jelenti azt, hogy a kérelmező szabadalma nem élvezheti az alapbejelentés elsőbbségét. A Legfelsőbb Bíróság ugyancsak a szakértői vélemény alapján megállapította, hogy a 32. igénypont egyértelmű kapcsolási rajza az elsőbbségi iratban nem található meg. Szövegutalások és rajzrészletek fellelhetők (29. oldal, 38., 59., 64. ábra), de átlagos szakképzettséggel is érthető (szakember számára megvalósítható) szinten csak a 4200/84. számú anyag foglalkozik a kérdéssel. A 34. igénypontban jelölt kapcsolás az elsőbbségi iratban nem található. A szöveg és rajzutalások nem alkalmasak a gyakorlati megvalósításra. A teljeskörű ismertetésre csak a 4200/84. számú iratban került sor. A kifejtettekből következően a kérelmező a fellebbezésében eredményesen támadta az elsőfokú végzést; a 32. és 34. igénypontok kivételével (a nem fellebbezett 41. igénypontot nem érintve) a kérelmező valamennyi igénypont tekintetében jogosult az 1974. május 16-i alapbejelentéshez fűződő elsőbbségi idő megállapítására. A 32. igénypont tekintetében az Országos Találmányi Hivatal is elismerte az 1984. évi elsőbbséget, ennek az időpontnak a megváltoztatása a szakértői vélemény alapján sem indokolt. A 34. igénypont esetében viszont az Országos Találmányi Hivatal az 1986. június 12-i elsőbbséget ismerte el, holott a szakértői vélemény alapján megállapítható volt, hogy ezen igénypontban érintett megoldást az 1984. évben benyújtott 4200/84. számú anyag ismerteti. Erre az igénypontra ezért — a fellebbezés részbeni eredményessége folytán — az 1984. március 2-i elsőbbség megállapítása volt indokolt. A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek alapján az elsőfokú végzésének a fellebbezéssel nem támadott részét (41. igénypont) nem érintette, megfellebbezett rendelkezéseit a Pp 259. §-a és a 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben, az Országos Találmányi Hivatal 27-28. sorszámú, szabadalmat megadó határozatának az elsőbbségi időpontot megállapító rendelkezéseire is kiterjedően (Szt. 64. §-ának (1) bekezdése) megváltoztatta és az elsőbbségi időpontokat a fentiek szerint állapította meg. (Pkf. IV. 20165/1989.) Az OTH határozatának kijavítása iránt 30 napon túl benyújtott kérelem elutasítása nem éleszti fel a szabadalom megadása kérdésében hozott határozat megváltoztatása iránti kérelem előterjesztésének határidejét (Szt. 57. § (3) bek., 62. § és 38. §). Az Országos Találmányi Hivatal 1987. október 9-én kelt határozatával az „Eljárás földalatti létesítmények talajvíz áramlást gátló, visszaduzzasztó hatásának csökkentésére vagy kiküszöbölésére” című bejelentésre szabadalmat adott. A kérelmező képviselője a határozatot 1987. november 19-én vette át. A kérelmező 1987. december 4-én a képviselőjének, 1987. december 8-án pedig az Országos Találmányi Hivatalnak bejelentette: a szabadalom nyomtatásra előkészített anyagának átvizsgálása alapján észlelte, hogy az az igényelt és a határozat alapján megadottnak minősülő igénypontok közül csak az első hármat tartalmazza, a további hatot azonban nem. Kérte e hiányosság pótlását. 1987. december 12- én a kérelmezőt a képviselője arról értesítette, hogy az OTH-nál a szabadalmi leírás nyomdapéldányán a szükséges javítást „személyesen végrehajtották”. 1988. február 10-én a kérelmező a képviselőjéhez intézett levelében kifogásolta, hogy a szabadalmi leírás kijavított nyomdapéldányát csak 1988. február 10-én ismerte meg, és ekkor észlelte azt a tényt, hogy az ötödik és a nyolcadik igénypont szövegén változtatás történt. Kérte ezért az ötödik igénypontból az „utólag” szó törlését, míg a nyolcadik igénypont szövegének a „vagy közvetlenül felhasználjuk” szöveggel való kiegészítését. Ugyanilyen tartalmú kérelmet a kérelmező az OTH-hoz is elküldött. Az OTH az 1988. február 24-én kelt válaszában a kért javítás teljesítését megtagadta, és arról tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a kifogásolt javításokat az OTH észrevétele alapján a kérelmező képviselője végezte el. Ellenkező esetben ugyanis — álláspontja szerint — a szabadalom megadására sem kerülhetett volna sor. Utalt arra is, hogy a szabadalmat megadó határozat jogerőre emelkedett. A kérelmező az OTH-hoz 1988. március 31- én benyújtott kérelmében az OTH határozatának megváltoztatását kérte. Az elsőfokú bíróság a kérelmet idézés kibocsátása nélkül elutasította, és a kérelmezőt — leletkészítés terhével — 600,- Ft illeték lerovására kötelezte, egyben arról tájékoztatta, hogy fellebbezés esetén 900,- Ft illetéket kell leróni. Végzésének indoko
