Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet

1990 / 2. szám - Dr. Horváth Mária, Dr. Ficsor Mihály: Bírósági gyakorlat iparjogvédelmi ügyekben

1990/4 - SzKV Melléklet 49 üzemeltethető. Ez az ok pedig önmagában elegendő a szabadalom megsemmisítéséhez. Közömbös tehát a kérelmezőnek az az érvelése, hogy a találmányi eljárás és berendezés elvi megvalósíthatat­­lansága nincs bizonyítva és az is, hogy a szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos perben eljárt műszaki szak­értő a tényleges megvalósítást megtörténtnek vélemé­nyezte. A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzését a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta, és a másodfokú eljárásban is vesztes kérelmezőt az ellenérdekű fél képviseleti költségeinek megfizetésére kötelezte. (Pkf. IV. 20600/1989.) Szabadalom megsemmisítése a haladó jelleg hiányára tekintettel (Szt. 3. §, 6. § (1) bek. a) pont, 32. § (1) bek. a) pont). * I. A kérelmezők 1974. szeptember 30-i bejelentési el­sőbbséggel szabadalmi oltalmat szereztek a „Kétáram­­körös akkumulátor" tárgyú megoldásra, amelynek a fel­találói. A szabadalmat a kérelmezőktől átruházás foly­tán az I. r. ellenérdekű fél szerezte meg. A találmányt az kü­lönbözteti meg a többcellás hagyományos akkumuláto­roktól, hogy legalább az egyik szélső cella külön kiveze­téssel rendelkező, a többi lemeztől független, de azokkal azonos polaritású legalább egy külön lemezt tartalmaz. A megoldás az egyik közös pólus felhasználásával két áramkör kialakítását teszi lehetővé. Gépjármű indítása­kor az akkumulátor kettős feladatot lát el, az indítómo­tor és a gyújtóberendezés áramellátását. Az indítómotor feladata a robbanómotor főtengelyének a megforgatása, amely — különösen hideg indításnál — nagy terheléssel jár, ezért indítás során a névleges feszültség jelentősen lecsökken. A szabadalom által védett megoldás lehetővé teszi, hogy külön áramkörre kössék az indítómotort és a gyújtóberendezést. Korábban ismert volt olyan két­­áramkörös akkumulátor, amelynél minden egyes cella egymástól független lemezcsoportot tartalmaz. A sza­badalom szerinti megoldásnak több kiviteli módja van. Egyik esetben az érintett cella egyik lemezének a levá­lasztásával alakítják ki a külön áramkörhöz szükséges lemezt. (2. sz. igénypont). A másik megoldás szerint az érintett cellába a meglevő lemezeken felül helyeznek be további lemezt. (3. sz. igénypont). Van olyan kiviteli mód, amely szerint az eredeti lemezekre párhuzamosan helyeznek el járulékos lemezeket (4. sz. igénypont). Az ellenérdekű felek kérelmére az Országos Talál­mányi Hivatal az 1983. október 7-én kelt határozatával a szabadalmat keletkezésére visszaható hatállyal teljes terjedelmében megsemmisítette. A Hivatal álláspontja szerint a szabadalommal védett megoldás nem új. A 3 475 221 lajstromszámú Egyesült Államok-beli szaba­dalom csak abban tér el a támadott szabadalom sze­rinti megoldástól, hogy mindegyik cellában vannak kü­lön kivezetéssel ellátott lemezek a második áramkör ki­alakításához. Ebből a megsemmisíteni kért szabadalom a szakember rutintevékenysége alapján megvalósítható volt. A hagyományos cella és a további kivezetést tar­talmazó, az USA szabadalomból ismert cella együttal­kalmazása nem eredményez semmiféle, szakember által nem várt többlethatást. A megoldás nem haladó, mert a korábbi szabadalommal is elérhető, hogy a gyújtóáram­körre kapcsolt akkumulátorrész kapocsfeszültsége meg­haladja az indítómotor által terhelt áramkör pillanatnyi kapocsfeszültségét. Hátrányos, hogy az akkumulátort csak a gépjármű átalakításával lehet felhasználni, hogy az indítás és a gyújtás terhelését közösen viselő pólus lemezcsoportja — a terhelési eltérés miatt — hamarabb elhasználódik, mint a többi lemezcsoport. Az akkumu­látor lényeges szerkezete nem változott meg, nem jött létre hatékonyabb és kedvezőbb indítási kapacitású ak­kumulátor. További hátrány, hogy a fő akkumulátorrész terhelése közben adódó feszültségcsökkenését követi az un. segédakkumulátorrész feszültsége, amely körülmény biztonsági szempontból nem kedvező. A kérelmezők a bíróságtól kérték az Országos Találmányi Hivatal határozatának a megváltoztatását. Az ellenérdekű felek a kérelem elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság elutasította a kérelmet. Az indokolás szerint az újdonságrontóként megjelölt és a megsemmisíteni kért szabadalmi megoldások között lényeges műszaki eltérések vannak, ezért szakember feltalálói tevékenység nélkül a korábbi megoldás ismeretében nem juthatott el a támadott megoldáshoz. A megoldás ezért új, de haladó jellegűnek nem tekinthető. Döntését a bíróság szakértői véleményekre, különböző vizsgálati jelentésekre és szakértői bizottsági felülvéleményre alapította. Abban az esetben, ha az eredeti lemezek közül leválasztással alakítják ki a segédáramkörhöz szükséges lemezt, ólommegtakarítás nincs, viszont a főáramkor kapacitása csökken, tehát nem biztosít jobb indítási feltételeket. Ha pedig többletlemezt helyeznek be a szélső cellába, akkor több ólmot használnak fel, és a túltöltés, illetve a túlzott kisülés veszélye miatt az akkumulátor élettartama csökken. A rendelkezésre bocsátott mérési adatok csak azt bizonyítják, hogy a találmány szerinti akkumulátor működőképes, a hagyományos akkumulátorokkal való összevetésre a vizsgálat során nem került sor. A kérelmezők fellebbeztek az elsőfokú végzés ellen. Találmányuk újdonságát a következő körülmények­ben látják: Szélsőséges időjárási vagy kisülési körülmények között is alkalmas a gépjármű indítására. Előfordul, hogy a nagyobb terhelés miatt az akkumulátor elegendő energiát ad az indítómotorhoz, de az energia már nem elegendő az egyidejű gyújtáshoz is. Viszont a találmány szerinti segédáramkörön több volttal magasabb feszültség nyerhető, amely alkalmas a megfelelő ívteljesítményű szikra képzéséhez. Ezáltal a gyújtás sokkal biztonságosabb, akkor is el lehet indítani a gépkocsit, amikor ez hagyományos akkumulátornál nem lehetséges. Kisebb méretű és elektromos teljesítményű akkumu­látorok is alkalmasak azonos indítási körülmények meg­teremtéséhez. Ez kísérlettel igazolható. Az ellenérdekű felek kérték helybenhagyni az elsőfokú bíróság végzését. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság által beszerzett szakvélemények és szakértői bizottsági felülvélemények alapján a következőket lehet megállapítani: A szabadalmi megoldás megvalósítja azt a követel­ményt, hogy a gyújtás részére nagyobb feszültséget

Next

/
Thumbnails
Contents