Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1988 (93. évfolyam, 1-4. melléklet)
1988 / 1. szám - Találmányok, szabadalmak szerepe a külföldi-magyar vegyesvállalatok alapításánál és működésénél
36 Melléklet 1988/3 -SzKV Találmányok, szabadalmak szerepe a külföldi-magyar vegyesvállalatok alapításánál és működésénél 1. Ahhoz, hogy konkrétan a találmányok, szabadalmak egyszóval általában ezen szellemi alkotások szerepére a vegyesvállalat alapítások körében rátérjek, szükséges néhány szóval ismertetnem azt, hogy mi is a lényege a külföldi vegyesvállalatok alapításának, mik azok az érdekek, amelyek az ilyen vállalat létrehozását indokolják. 1972-ben került kibocsájtásra az a jogszabály, ami lehetővé tette külföldi-magyar vegyesvállalatok létrehozását meghatározott jogintézmények keretében. Ennek jelentősége különösen abban nyilvánult meg, hogy lehetővé vált újra olyan Korlátolt Felelősségű Társaság, vagy Részvénytársaság alapítása, melyben külföldi és magyar jogi személyek is résztvesznek. Korlátolt Felelősségű Társaságot, Részvénytársaságot kizárólag külföldi részvétellel lehetett ezen jogszabály alapján alapítani. A lényege a külföldi-magyar vegyesvállalatoknak az, hogy abban legalább egy külföldi és legalább egy magyar jogi személy, mint alapítótárs, majdani tulajdonos résztvegyen. Az említett jogszabályi rendelkezés különféle jogi formákat kínált az ilyen alapításhoz, a gyakorlat viszont azt mutatta, hogy végülis a Korlátolt Felelősségű Társaság és a Részvénytársaság voltak azok a formák, amelyeket a társulni kívánók választottak. Ezen belül is elsősorban a Kft-t. Ennek oka egyszerű. Egyrészt az, hogy ezek a formák az érdekelt külföldi, elsősorban Nyugat-Európai partnerek előtt jól ismertek és így ezek elől a szerződéses formák elől nem zárkóztak el a külföldiek. A másik ok, hogy ezekre vonatkozó jogszabályaink igen jól megszerkesztettek, amit különösen időállóságuk igazol. E2ek a vegyesvállalatok úgy jöttek létre, hogy a megfelelő külkereskedelmi, pénzügyi hatósági előírások betartásával hosszú és részletes tárgyalások, alapos kalkulációk, úgynevezett feasibility study-к elkészítése után szerződést, illetve szerződéseket kötnek az érdekeltek és azt, illetve azokat a magyar pénzügyminiszter által jóváhagyatni kérik. A Pénzügyminisztériumban a Nemzetközi Pénzügyek Főosztálya az elbírálásra illetékes főosztály. Az így elnyert jóváhagyást követően, különféle adminisztrációs eljárások után kerül sor a cégbejegyzési kérelem Cégbírósághoz való benyújtására és ennek elfogadása esetén a vegyesvállalatokat önálló jogi személyként, cégként a Cégbíróságon bejegyzik. Ez a bejegyzés konstituálja a vegyesvállalat létrejöttét, ettől az időponttól kezdve szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket önállóan a vegyesvállalat. Általánosságban is igen lényeges hangsúlyozni, de szűkebben a mi témánk szempontjából különösen azt. hogy egy vegyesvállalat létrejöttéhez abszolút szükséges, hogy az egyaránt szolgálja mind a Magyar Állam, a magyar gazdaság, mind a belföldi és a külföldi társulni kívánó fél, illetve felek érdekét. Melyek ezek az érdekek? Fordított felsorolásban ismertetem: A külföldi szempontjából elsősorban és mindenekelőtt a megfelelő profitszerzés és e mellett közvetett gazdasági érdekek is szerepelhetnek a versenytárs előtt a magyar piacon megjelenni, vagy egyéb a vegyesvállalattal közvetlenül össze nem függő, Magyarországgal kapcsolatos gazdasági érdekeik támogatását ezúton elősegíteni. A magyar vállalkozónál is a profit az elsődleges, de nem zárható ki azoknak a közvetett előnyöknek sora sem, amelyek óhatatlanul származnak javukra az ilyen vegyesvállalat alapításából kifolyólag. így különösen a magas szintű kereskedés, gyártás, szolgáltatás megismerése, a jó szervezési ismeretek elsajátítása, fejlett technológia, know-how útján való termelés ütemének, vérkeringésének megismerése. A magyar állami érdek a következőkben foglalható össze: Egyértelmű és közvetlen konvertibilis devizatermelés, vagy ugyanez közvetetten, vagy olyan tevékenység, amely ugyan indirekt sem jelent kimutatható devizabevételt, vagy deviza megtakarítást, de létével elősegíti az ország egyéb gazdasági területein a jobb devizabevételt. Második, de egyáltalán nem elhanyagolható ossz magyar érdek a fejlett találmányok, szabadalmak, knowhow-ok technológia alkalmazása a nyugati partner útján történő szolgáltatás keretében, ami elősegíti olyan áruk, vagy szolgáltatások termelését, illetve nyújtását, amelyek eddig e nélkül az országban nem voltak, illetve nem álltak rendelkezésre, vagy már meglévő áruk jobb minőségben való gyártását és értékesítését, vagy meglévő nyersanyag, nyersáruk differenciálását és ilyen differenciált módon való értékesítését. Ez a másodiknak felsorolt érdek az, ami szorosan kapcsolódik tanulmányom témájához. Természetes, hogy az említett érdekek egymástól nem kezelhetők elszigetelten, értve ez alatt úgy az egyéni érdekek különféle fajtáját egymásközötti viszonylatukban, mint a másik, illetve a harmadik fél érdekeit egymás viszonylatában. Vegyesvállalat alapítása nem elképzelhető anélkül, hogy mindhárom érdek legalábbis valamilyen szinten találkozzék. 2. A formai kérdést érintve, már bevezetőleg utaltam arra, hogy a vegyesvállalatok alapításához szerződés, pontosabban különféle szerződések egyidejű megkötése elen
