Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1988 (93. évfolyam, 1-4. melléklet)
1988 / 1. szám - Találmányok, szabadalmak szerepe a külföldi-magyar vegyesvállalatok alapításánál és működésénél
1988/3 -Sz KV Melléklet 37 gedhetetlen különösen akkor, ha megfelelő jogi biztonságot kívánunk nyújtani a szerződő feleknek. Éppen ezért a kötelező Társasági Szerződés megkötése mellett szükséges egyidejűleg egy minden egyéb olyan kérdéssel is foglakozó Társulási, vagy más néven Szindikátusi Szerződés megkötése is — szokták ezt Joint Venture szerződésnek is nevezni — amely minden olyan kérdést tárgyal, amely a kötelező erejű kikötéseken felül, mely előbbieket a Társasági Szerződés tartalmazza, foglalkozik. Ez a Joint Venture szerződés nemcsak a társaság fennállásának tartamára, hanem az azt megelőző felek közötti jogviszonyra és a társaság megszűnése után is szükségképpen még fennálló jogviszonyra vonatkozóan is kell, hogy rendelkezzék. Ez a Joint Venture szerződés tartalmazza a téma szempontjából lényeges, a szellemi alkotások szolgáltatására vonatkozó részletes kikötéseket is, vagy az említett szerződés keretében ennek egyik fejezeteként vagy ennek egyik önálló, külön íven szövegezett mellékleteként. Nem kizárt azonban az sem, hogy a felek a szellemi alkotások átadására, használatára vonatkozó szerződésüket — nevezzük ezt a továbbiakban Licenc Szerződésnek — külön független licencszerződésben szabályozzák, amelyet tartalmától, a felek céljától függően, vagy egyidejűleg a már hivatkozott Társasági és Joint Venture szerződéssel együtt, vagy attól függetlenül még azt megelőzően kötik meg, írják alá. 3. A tartalmi elemek körében mindenekelőtt arról kell említést tennem, hogy milyen jellegűek lehetnek ezek a szellemi szolgáltatások. Lehetnek ezek szabadalmak, még csak szabadalmaztatási eljárás alatt lévő találmányok, az ezekre vonatkozó know-how-ok, vagy akár csak sui generis know-how-ok, melyek nincsenek közvetlen kapcsolatban valamely találmánnyal, vagy csak egyszerű, még know-how szintjét sem elérő technológiai leírások. A felhasználás köre rendszerint szigorúan kapcsolódik a Joint Venture tevékenységi köréhez és ez azt jelenti, hogy azonkívül harmadik személy — ideértve még a Joint Venture üzletrész tulajdonosát is — nem alkalmazhatja, nem használhatja azokat. Ez azt jelenti, hogy az időbeli jogosultság szorosan kötött a Joint Venture létéhez és megszűnik a licenchasználatának joga a társaság megszűnésével. De tiltja az ilyen szerződés azt is, hogy azok a természetes személyek, a Joint Venture dolgozói, akik netán megválnak a Joint Venture-val fennálló munkajogi köteléktől, használhassák az így szerzett ismereteket akár maguk, akár harmadik személyek javára. Mindezek a megkötések szankcionáltak. Csupán zárójelben említem meg, hogy a know-how használatának ílymódon való szankcionálása az egyik legnehezebb kérdés a jogi biztonság aspektusából, mert vajmi nehéz ezen kötelezettség megszegésének esetén a vétlen fél részéről a vétkes fél terhére, vagy a kötelezettséget vállaló fél terhére szóló bizonyítás. A külföldi partner, mint már erre utaltam, mindezeket egy Licenc Szerződés keretén belül kívánja szabályozni, melyet vagy az alakítandó vegyesvállalat leendő többi társtulajdonosával, partnereivel köt, vagy a társaság megalapítása után magával a vegyesvállalattal, de mindkét esetben ragaszkodni kell ahhoz részéről, hogy a többi érdekelt is magára nézve kötelezőleg aláírja azt. Vagyis ha a partnerekkel köti, a vegyesvállalat, mint jogi személy-, ha a vegyesvállalattal kötik, a partnerek, mint önálló jogi személyek, egyaránt alá kell, hogy írják ezen szerződést! Említést kell tennem arról, hogy a különféle biztosítékok, szankciók keretén belül célszerű rögzíteni a Licenc Szerződésben azt is, hogy az egyes szabadalmak, találmányok, szellemi alkotások esetleg speciális technológiával rendelkező gépek, gépsorok milyen amortizációs kulcs szerint, milyen induló értékről, milyen mértékben kerülnek időről-időre, rendszerint évenként leírásra. Lényeges ez azért, mert a külföldi fél, még relatív veszteséget is vállalva, célszerűen ragaszkodik rendszerint ahhoz, hogy abszolút elővásárlási joga legyen az említett szellemi alkotásokra/produktumokra abban az esetben, ha a vegyesvállalat bármely okból feloszlik, léte megszűnik. Ez az említett amortizációs táblázat kizárja, de legalábbis minimálisra csökkenti azt a jogvitát, ami az ilyen esetben a felek között felmerülhet a tekintetben, hogy mi a reális értéke a vásárlás pillanatában az adott szellemi alkotásoknak/jogoknak/produktumoknak. Időbeli tartamát illetően persze különféle variációk is elképzelhetők, hiszen az adott szellemi alkotás nem okvetlenül a vegyesvállalat fennállásának egész időtartamára kerül annak használatába. Ami az átadás időpontját illeti, az függ mindenekelőtt attól, hogy a szabadalmat, találmányt, vagy az arra vonatkozó licencet ellenérték fejében adja-e a partnereknek, vagy a vegyesvállalatnak a külföldi fél; pénzbeni, vagy kompenzációs ellenszolgáltatás fejében, avagy a vegyesvállalat megalakulásakor a törzstőke behozatalkor természetbeni apport formájában szolgáltatja azt, illetve azokat. Amennyiben ez az utóbbi eset áll fenn, úgy a vegyesvállalat-alapítás pénzügyminisztériumi jóváhagyását követően, záros határidőn belül kell azt szolgáltatni azért is, mert a vegyesvállalat cégbejegyzésének előfeltétele az, hogy a törzstőke minden része igazoltan már rendelkezésre álljon. Ami az így átadott licencek értékét illeti, ez szabad megállapodás tárgya, természetesen a realitások keretei között, de mindenesetre a Pénzügyminisztérium, mint a szerződést jóváhagyni hivatott hatóság, ebbe a kérdésbe nem szól bele, ezt felek egyik szerződéses kockázati elemnek tekintik, felnőttként kezelve a társulni kívánó magyar vállalatot is. A Cégbíróságnál is elég az, ha az üzletrésztulajdonosok, társak, részvényesek az új vegyesvállalat vezetője útján nyilatkoznak arról, hogy ez az apport rendelkezésre áll. A licencek vámkérdése számos vita tárgyát képezi ma is az ezzel a témával foglalkozó szakemberek között: tény azonban a tapasztalatom szerint, hogy sem a vonatkozó jogszabályi rendelkezés, sem a gyakorlat nem mutat ezekre a licencekre vámfizetési kötelezettséget. Nem érvényes természetesen ez produktumokra, tehát gépekre, gépsorokra, melyek vonatkozásában az azokra előírt vám megvizetendő. Külön kell szólnom arról, hogy az ilyen vegyesvállalat alapítással összefüggő szabadalom-licenc szerződések körében nem ritka a jövőbeni egyes ismeretek, szabadalmak, licencek meghatározott körben meghatározott jogokkal való átadása sem. Ez tulajdonképpen lényegében azt jelenti, hogy a magyar partnerrel társult külföldi, különösen nyugati partner, közösen alapított vegyesvállalatuk javára, meghatározott külön feltételek mellett, kész biztosítani saját jövőbeni kutatásainak, szerinte a vegyesvállalat működése szempontjából előnyös ismereteit, eredményeit, de ezért természetesen olyan külön ellenszolgáltatást igényel, mely rendszerint royalty formájában kerül a vegyesvállalat részéről, javára megfizetésre. — így válik lehetővé és így logikus is egyben az,
