Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1988 (93. évfolyam, 1-4. melléklet)
1988 / 1. szám - A KGST országok vegyesvállalatainak iparjogvédelmi tevékenysége hazánkban
1988/3 -SzKV Melléklet 35 is igényelhető, sőt ez több országban (Bulgária, Csehszlovákia, Szovjetunió) privilegizált oltalmi forma és bizonyos objektumokra (ilyenek például Csehszlovákiában a szolgálati találmányok) csak szerzői tanúsítvány formájában biztosítható a törvény értelmében jogi oltalom. A vegyesvállalatok fontos — ezért szabályozandó — kérdése a bevitt találmányok vagyoni hozzájárulásként való értékelése, értékük nyilvántartása. A cég megszűnésekor a felosztás is problématikus, mert egy adott szabadalom az értékesítésre, a külföldi bejelentések megtételére és a gyártási tapasztalatok felhalmozódására — vagy éppen elavultságára — tekintettel más vagyoni értéket képvisel, mint mondjuk a bejelentés megtételekor. Szintén az iparjogvédelmi szabályzatban rögzítendő kérdés, hogy egy adott találmány alapján az üzemszerű gyártás megkezdése előtt milyen előkészítő munkát kell végezni (kísérletek, próbaüzem, prototípus. készítése); milyen feltételek mellett tartják indokoltnak e találmányok külföldi bejelentését, a műszaki tudományos eredményt know-how-ként vagy szabadalomként értékesítik, a hasznosítást külföldi fél részére milyen időbeli és területi hatállyal engedélyezik, adnak e kizárólagos licencet, stb. c) A védjegyek A vegyesvállalat számára alapvetően fontos, hogy saját védjegye legyen termékeinek megkülönböztetése és reklámozása céljából. Erre ugyanis az alapító vállalatok védjegyei nem alkalmasak. A kettő vagy több részes gazdálkodó szervezet védjegyeinek együttes alkalmazása pedig a fogyasztó megtévesztésére alkalmas. Szintén indokolttá teszi a védjegy kidolgozását, lajstromozását és alkalmazását az a körülmény, hogy a nemzetközi kereskedelemben a védjegy nélkül forgalomba hozott áru jó minőségi paraméterei ellenére igénytelen kivitelűnek, kommersznek minősül és csak olcsón értékesíthető. A több évtizede funkcionáló vegyesvállalatok védjegyei jói ismertek a KGST országokban, mint például a Domohim Asszofotó, Intranszmas, Intermat védjegyek. A vegyesvállalatnak lehet több védjegye is. Fővédjegyként elsősorban a cégnévvel részben, vagy egészben egybeeső szóvédjegyet vagy kombinált védjegyet célszerű alkalmazni. A védjegyekkel kapcsolatos alapvető rendelkezéseket iparjogvédelmi szabályzatban rögzíteni kell. Szükséges annak meghatározása, hogy a védjegyet milyen áruk vonatkozásában alkalmazzák és hogy a védjeggyel ellátott áruknak milyen minőségi követelményeknek kell megfelelniük. Rendelkezni kell továbbá Az Értekezlet 28. ülésének határozata (Ulan-Bator 1987. a gyűlés jegyzőkönyvének IV. d., pontja). arról, hogyan történik a minőségellenőrzés, és hogy milyen szankciók kerülnek alkalmazásra a minőségi követelmények megsértése esetén, és meg kell határozni a védjegyjogosultak körét. Különösen kereskedelmi vegyesvállalatok esetében az alapító vállalat áruja is forgalomba hozható a vegyesvállalat védjegyével, de az is engedélyezhető, hogy abban az országban, ahol az alapító vállalatok védjegye már jó hírnevet szerzett, a vegyesváilalat továbbra is azt alkalmazza. A védjegyalkalmazással kapcsolatos előírások egyben vegyesvállalat áruinak reklámozását is elősegítik. Jelentősen növeli az áru kelendőségét, ha egységes csomagolást és göngyöleget alkalmaznak és az ha a védjegyet az árun vagy a csomagoláson szembetűnő helyen mindig ugyanott helyezik el. Szabályozni szükséges azt is, hogy a külföldi védjegy bejelentés költségeit és a védjeggyel kapcsolatos más költségeket milyen források terhére számolják el. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a vegyesvállalatok reklámköltségét védjegyfinanszírozásra is fel lehet használni. Lényeges annak kidolgozása is, hogy a vegyesvállalat milyen feltételek megtétele esetén intézkedik a külföldi védjegybejelentés megtétele és a védjeggyel ellátott termék külföldi reklámozása iránt. Iparjogvédelmi szabályzatba foglalandó, hogy a vegyesvállalat milyen kikötések mellett engedélyez védjegyhasználatot más gazdálkodó szerv részére. A KGST országok vegyesvállalatainak növekvő szerepe az integrációban A vegyesvállalatok létesítése nemcsak hazánkban, de más KGST országokban is jelentős lendületet kapott a 80-as évek második felében. A Szovjetunió 1986-ban Bulgáriával, Csehszlovákiával és az NDK-val is kötött vegyesvállalati megállapodást. A KGST ülésszaka 1987. október 13—14-én Moszkvában megtartott 43. ülésén kiemelték a vegyesvállalati forma jelentőségét, támogatásukról és továbbfejlesztésükről határoztak. A KGST tagországok sokoldalú iparjogvédelmi együttműködésének eredményességét jelzi és egyben a legmodernebb számítástechnika felhasználásával a gazdálkodó szerveket a tudományos kutató intézeteket és a vegyesvállalatokat magasszínvonalú szabadalmi információs szolgáltatásokkal biztosítja az „Interinformpatent" közös termelő vállalat tevékenysége. A BNK, CSSZK, NDK és a SZU részvételével működését 1988-tól megkezdő vegyesvállalat szabadalmi információ feldolgozásával és terjesztésével foglalkozik.13 ) Tattay Levente
