Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1988 (93. évfolyam, 1-4. melléklet)
1988 / 1. szám - A KGST országok vegyesvállalatainak iparjogvédelmi tevékenysége hazánkban
34 Melléklet 1988/3 Sz KV Az iparjogvédelemmel összefüggő egyes kérdések nemcsak az innovatív tevékenységet folytató vagy a műszaki fejlesztés orientált hanem az egyéb vegyesvállalatoknál is lényegesek, azokat az alapdokumentumoknak (létesítő megállapodás, működési szabályzat, stb.) tartalmazniuk kell, így — a műszaki tudományos eredmények (találmány, ipari minta, know-how stb.) létrehozásával és jogi oltalmával kapcsolatos rendelkezések; — az iparjogvédelmi tevékenységgel kapcsolatos külkereskedelmi jogosultság (pl.: licencek értékesítésére); — az iparjogvédelmi tevékenység végzéséhez szükséges anyagi alapok képzésének és felhasználásának rendje; — a vegyesvállalat iparjogvédelmi szervére (osztály, csoport, stb.) vonatkozó rendelkezések; — az iparjogvédelmi tevékenység tervezései, irányai, szerepe a vegyesvállalat gazdálkodásában; — a védjegy használatára vonatkozó rendelkezések. Az újítások, találmányok és védjegyek a vegyesvállalatok iparjogvédelmi szabályzatában A vegyesvállalat iparjogvédelmi tevékenysége vonatkozásában iparjogvédelmi szabályzatot célszerű készíteni. A vegyesvállalat iparjogvédelmi tevékenységének és gazdálkodásban betöltött szerepe függ attól, hogy a cég innovációval, illetve kereskedelemmel foglalkozik vagy szolgáltatásokat végez. Elsősorban az újítások, találmányok és védjegyek szabályozásáról kell gondoskodni, de valamennyi iparjogvédelmi kérdés teljes kifejtésére az Iparjogvédelmi Szabályzatban nincs lehetőség. a) Az újítások A vegyesvállalatok működésében lényeges az újítási javaslatok szerepe. Nemcsak azért, mert az újítások a műszaki technikai eredmények tömegesen előforduló fajtái, hanem azért is, mert a találmány szintű megoldásokat azok titokban tartása végett — végleges jelleggel — vagy a találmányi bejelentés megtételétől a szabadalom megadásáig — ideiglenesen — újításként tartják nyilván és díjazzák, továbbá megvan a lehetősége annak, hogy a knowhow-ot is e kategóriába sorolják. Az újítások szabályozása elsősorban a külföldi újítók által benyújtott újítási javaslatok miatta hazai szabályozáshoz képest bizonyos eltéréseket kíván meg. Tekintettel arra, hogy a vegyesvállalat alapításában több ország vállalatai is résztvesznek, mindenképpen számolni kell a részes vállalatok dolgozói és az érintett országok újítói által benyújtott újítási javaslatokkal. Ezen túlmenően újítási javaslatok érkezhetnek azokból az országokból, amelyekkel a vegyesvállalat jelentős forgalmat bonyolít le és azokból ahol szervezeti egysége vagy kirendeltsége van. Problémát jelenthet az is, ha az újítási javaslatot nemcsak magyarul nyújtják be, hanem orosz vagy más idegen nyelven. A külső újítókat a vegyesvállalatok újítómozgalmából nem lehet kizárni és célszerű az újítási javaslatok benyújtására a formai követelmények csökkentésével és idegennyelvű újítási javaslatok megengedhetőségével ösztönözni. Az újítási javaslatok közül kizárhatók az olyan megoldások, amelyeket az alapításban részes vállalatoknál már megvalósítottak, illetve alkalmazásukat elrendelték. Az újítási javaslatok elsőbbségének megállapításánál indokolt esetben el lehet fogadni a vegyesvállalatot alapító vállalatok valamelyikénél történő benyújtás időpontját. Szabályozni kell az iparjogvédelmi szabályzatban az újítókat illető jogokat és terhelő kötelezettségeket. A vegyesvállalatnál a szakszervezet jogállása is eltér az újítások tekintetében a hazai vállalatokétól, mert az ilyen szervezetekben a résztvevő országok állampolgárainak több szakszervezeti bizottsága működik (magyar, szovjet, bulgár, stb.). A nemzetközi szakszervezetek csak saját dolgozóikat képviselik, másrészt a szak szervezetet a többi KGST országban (ide tartozik a Szovjetunió is) nem illetik meg olyan terjedelmű jogosultságok, mint hazánkban. Az iparjogvédelmi szabályzatban rögzíteni kell azt, hogy a vegyesvállalati újító milyen feltételek mellett nyújthat be újítási javaslatot a közös vállalat alapításában résztvevő vállalatokhoz, vagy más magyar vállalatokhoz. Az iparjogvédelmi tevékenység irányítása körében szükséges az újítási pályázatok kiírása rendjének, feltételeinek és díjazásának meghatározása. Mivel az újítási díj kifizetése hazánkban deviza — külföldi számára devizagazdálkodási korlátozás alá esik, célszerű a kifizetés módját az iparjogvédelmi szabályzatban meghatározni. bj A találmányok A vegyesvállalatok iparjogvédelmi tevékenységének a legfontosabb, legtöbb problémát felvető, legkomplexebb kérdése a találmányok jogi oltalmának biztosítása és hasznosítása. A helyzetet azonban némiképpen megkönnyíti az, hogy a KGST együttműködésben kidolgozott normatív és ajánló jellegű jogszabályok e területen a gyakorlatban jól alkalmazhatók. A Moszkvai Megállapodás például meghatározza a közös és önállóan létrehozott találmányok kritériumait és a jogi oltalomból eredő jogokat is kötelezettségeket, így például azt, hogy a közös szabadalom jogosultjait hogyan illeti meg a hasznosítás joga, hogyan terheli őket a jogi oltalom biztosításának költsége, a szerzőknek való díjfizetési kötelezettsége. A Moszkvai Megállapodás értelmében a vegyesvállalat a kollektíva által létrehozott találmányok vonatkozásában az alábbi jogosultságokkal rendelkezik — a közös találmányokat saját szükségletei kielégítésére hasznosíthatja, — a közös találmány hasznosítását engedélyezheti az alapításban részes vállalatoknak, — biztosítja a közös találmányok jogi oltalmát, a vállalatot létrehozó és más országokban, — harmadik országokban licencet értékesíthet, vagy az itt megszerzett szabadalmakat részben vagy egészben átruházhatja. A vegyesvállalatok találmányi tevékenysége a Moszkvai Egyezményben és az elfogadott módszertani anyagokban érintett kérdéseken kívül számol további problémát vet fel. Ilyen például az, hogy a Magyarországon működő vegyesvállalat külföldön milyen formában igényeljen jogi oltalmat. Ez is az iparjogvédelmi szabályzatban rendezendő kérdés. Álláspontunk szerint, ha ennek a lehetősége megvan, szabadalom formájában célravezető a jogi oltalom biztosítása, az oltalmi forma általánossága, és az így védett találmány előnyösebb értékesítési lehetőségére tekintettel. A szabadalom, mint találmányi oltalmi okirat csak hazánkban, Lengyelországban és Romániában kizárólagos, a többi KGST országban szerzői tanúsítvány
