Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1988 (93. évfolyam, 1-4. melléklet)
1988 / 1. szám - A műszaki fejlesztés és a műszaki alkotó unka a gazdasági szabályozás új rendszerében
1988/3 - SzKV Melléklet 23 Az adóelőleg megállapítása A műszaki alkotó munkák belföldről származó jövedelme után (tekintettel arra, hogy ezek teljes évi összege a kifizetés időpontjában csak valószínűsíthető) adóelőleget kell fizetni. Az adóelőleg kiszámításánál a törvény 22. §-ában foglaltak szerint kell eljárni, vagyis az előleget a kifizetett.-} összeg 48 eFt-tal növelt értékét alapul véve, arányosítás- J sál kell meghatározni. Az előleget a kifizetőhely köteles levonni, míg az éves szintű adóelszámolás a magánsze- í mély feladata. Ez az eljárás nemcsak a törvény 6. § (1) ' bekezdésében szereplő szellemi tevékenységekre, hanem az egyéb műszaki alkotások díjaira (pl. újítási díj, ipari minta díja, közreműködői díj stb.) is érvényes, ha ezek munkaviszonyon kívül végzett tevékenységből származnak. Az áthúzódó szerződésekhez kapcsolódó jövedelmek adóztatása Az 1988. január 1. előtt megkötött szerződés keretében 1988 ban, illetve 1989-ban realizált bevételeket a többi adóköteles jövedelmektől elkülönítetten kell kezelni. Ezeknek az ún. áthúzódó bevételeknek a jövedelemtartalmát szerződésenként külön-külön a Tv. 6. §-ának alkalmazásával kell megállapítani. így tehát az 1988. január Tjét követően találmányonként kapott első 100.000 Ft bevétel adómentes. Az ezt meghaladóan kapott együttes összegnek 500 ezer Ft-ig a 35%-a, 500.000 Ft felett 50%-a a jövedelem. -------A fentiek szerint kiszámított jövedelem 20%-a fizetendő be adóként. Ez a jövedelem más jövedelmekkel nem kerül összevonásra. *------—' A szabadalmi oltalom megadása előtt folyósított díjak adózása A vonatkozó PM állásfoglalás szerint ha az alkotót a szabadalmaztatásra bejelentett találmány hasznosítása jogcímén az oltalom megadása előtt díjazzák, a jövedelem kiszámításánál a találmányokra vonatkozó szabályokat csak akkor lehet alkalmazni, ha a találmány ideiglenes védettséggel (oltalommal) rendelkezik. Ennek hiányában az egyéb jövedelmekre vonatkozó szabályok alkalmazandók, de utólag, amikor a szabadalmi oltalmat megadják, a fizetendő adó mértékét önellenőrzéssel korrigálni kell. Ebben az esetben önellenőrzési pótlékot nem kell fizetni. Az újítási díjakat és az ipari minták díjait a személyi jövedelemadó rendszer általános szabályai szerint adóztatja. Itt azonban igen lényeges elem, hogy ez esetben is lehetőség van a felmerült költségek tételes figyelembevételére. A fent említett díjakra is vonatkoznak az egy szerződésből származó 2000 forintot meg nem haladó jövedelmek adózási szabályaT-"' A szerzői jogi védelem alá tartozó műszaki tudományos alkotások A szerzői jogi védelem alá tartozó alkotások körét és a szerzői jog tartalmát az 1969. évi III. törvény és az annak végrehajtásáról rendelkező 9/1969. (XII. 29.) MM számú rendelet határozza meg. A személyhez és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokra vonatkozó további rendelkezéseket pedig a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1977. évi IV. törvény 75—87. §-ai tartalmazzák. A szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény „védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat". „A törvény védelemben részesíti az előadóművészi, valamint a szerzői alkotó munkával rokon más tevékenységeket is (Szjt. 1. § (1) és (2) bekezdés). A törvény végrehajtásáról szóló 9/1969. (XII. 29.) MM számú rendelet ezek közül egyes tevékenységeket külön is kiemel. Ilyenek pl.: * — a tudományos, szakirodalmi publicisztikai stb. művek, nyilvánosan tartott beszéd, — a műszaki létesítmények tervei, — az iparművészeti alkotások és azok tervei, — az ipari tervezőművészeti alkotások tervei. Amennyiben a műszaki alkotó munka produktuma megfelel a szerzői jogról szóló jogszabályok követelményeinek, akkor szerzői jogi védelemben részesül függetlenül attól, hogy: ----------------------------------------a szerzői jogok feltüntetésével hozták-e forgalomba vagy publikálták, — a szerzői jogi védelemre való igényét az alkotó bejelentette-e, — a további felhasználási jogáról az alkotó részben vagy teljesen lemondott-e,-- megbízásra végzett tevékenység esetén a szerződésben feltüntették-e, hogy az alkotó tevékenysége szerzői jogi védelem körébe tartozó produktum létrehozására irányul. A jogszabályok előírásai alapján szerzői jogi védelemben részesülő alkotásokból származó személyi bevételek jövedelemtartalmának meghatározására alkalmazhatók az 1987. évi VI. törvény 6. § (1) bekezdésb])pontjának előírásai. Ezek szerint a munkaviszonyon kívül végzett egyes szellemi tevékenységeknél az eredeti jogosult jövedelmeként a bevételnek a következőkben meghatározott hányadát kell számításba venni: ,,b) a szerzői jogi védelem alá tartozó, valamint a törvény végrehajtási rendeletében (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) meghatározott egyes más tudományos és művészeti tevékenységekből származó — 200.000 forint bevételig a bevétel 35%-át, — a 200.000 forint feletti bevétel 60C-át". A Tv. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontjában említett más tudományos tevékenység: a felsőoktatási oktatói, az igazságügyi szakéuöi, a műszaki szakértői,' a le'ktörir~a~szerkesztői az Országos Tudományos Kutatási TCTaphoT finanszírozott Tudományos kutatói, a műszaki szak-grafikai, valamint a szakfordítói tégSkenység. — A szakértői tevékenységek egy része, illetve azok eredménye eleve szerzői jogi védelem alá is tartozik. A gyakorlatban azonban számos olyan műszaki szakértői tevékenység fordul elő, amely határesetet képez a szerf zői alkotás és a szerzői jogvédelem alá tartozó művet létre nem hozó szakértői munka között. --n A Tv. 6. § (1) bekezdés h) pontja szerint műszaki szakértői tevékenység a 24/1971. (VI. 8.) Korm. számú rendelet alapján szakértői névjegyzékben szereplő személy e körben végzett műszaki szakértői.tevékenysége:—, E körbe tartozik a 24/1971. (VI. 8.) Korm. számú rendelet végrehajtására megjelent 7/1982. (Sz.K. 6.)
