Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1988 (93. évfolyam, 1-4. melléklet)

1988 / 1. szám - A műszaki fejlesztés és a műszaki alkotó unka a gazdasági szabályozás új rendszerében

24 Melléklet 1988/3 -SzKV számú OTH elnöki utasítás alapján kiadott iparjogvé­delmi szakértői engedély alapján végzett tevékenység is, ha jellege műszaki szakértői. A muSzáícTizakirtői tevékenységre szóló megbízást, illetve szerződést minden esetberL-úov kell megfogal­mazni, hogy abból megálíapítható legyen a tevékeny­ség jellege. Adott esetben nem kizárt, hogy a műszaki szak­értői tevékenység valamely találmány stb., kapcsán való közreműködés formájában jelentkezzék. A TTB határozata értelmében az OTH megbízása alapján végzett újdonságkutatás műszaki szakértői tevékenység. A MŰSZAKI ÉRTELMISÉG BÉR- ÉS KERESETI VISZONYAINAK VÁRHATÓ VÁLTOZÁSA Közismert tény, hogy (egy szűk szakmai elittől eltekint­ve) a műszaki alkotó értelmiség jövedelme messze elma­rad attól a szinttől, amit a gazdaság fejlődésében betöl­tött, illetve betöltendő egyre növekvő szerepe indokolna. Az elmúlt évtizedekben kialakult értékarányok követ­keztében a műszaki értelmiség jövedelmét tekintve a rep­roduktív tevékenységet végzők széles köréhez viszonyít­va is, alulértékeltté vált. Ennek káros következményei a műszaki fejlődés dinamizmusának hiánya mellett egyre nyilvánvalóbban mutatkoznak meg a műszaki al­kotók és tevékenységük társadalmi presztízsének foko­zódó csökkenésében is. E helyzet megváltoztatása a műszaki alkotó munka érté­ke szerinti elismerésének általánossá válása, rövid távon a szabályozás új rendszerétől sem várható. Bár a keresetszabályozás meghirdetett merev, telje­sítménytől független, diktált paraméterekkel működő, direkt módszerei, keresetszabályozási konstrukciói átme­neti jelleggel kerültek bevezetésre és szűk körben lehető­ség nyílik a rendszer alkalmazása alóli mentességre is, a műszaki alkotó értelmiség értéke szerinti elismerése csak egy átfogó bérreform keretében oldható meg. Ennek pénzügyi feltételei ma még nem állnak rendel­kezésre de a lehetőségekhez mérten a kormányzat már a közeli jövőben intézkedéseket tesz a műszaki értelmi­ség anyagi és erkölcsi elismerésének javítására. A Minisz­tertanács döntése szerint: — 1388. július 1-jei bevezetéssel egyedi elbírálás alap­ján, mintegy 12 ezer főt érintő központi bérpolitikai intézkedésre kerül sor. Erre 1988-ban összesen 150 millió forintot fordít a költségvetés, amiből 50 millió forint a vállalati (szövetkezeti) szférában, 100 millió forint pedig a költségvetési gazdálkodó szerveknél kerül felhasználásra. — A Kormány és a SZOT közös irányelvben foglalt állást arról, hogy a gazdálkodó szervezetek 1990 vé­(géig a műszaki alkotó értelmiségieket az átlagos bér­­növekedésnél 40%-kal magasabb béremelésben része­sítsék.- 1991. január 1. helyett már 1988. szeptember 1-től a pályakezdő műszakiak alsó bérhatárát 600—800 Ft­­tal 5000, illetve 4800 Ft-ra kell felemelni. Ezt a gaz­dálkodó szervezeteknek saját forrásukból kell meg­valósítani. A műszaki alkotó munka anyagi és erkölcsi elismerése céljából bevezetésre került a műszaki tanácsosi és fő­tanácsosi cím, amelyhez havi 3000, illetve 5000 forint juttatás jár. E cím legfeljebb 3 vére vagy meghatáro­zott feladat elvégzéséhez adható. Az anyagi és erkölcsi elismerés másik formája ab alko­tói díj bevezetése, amelynek összege legfeljebb 100 ezer forint, és 50%-ban a keresetszabályozás hatatyán, kívül esik. A díj évente az alkotók 1/30-ának adható. Ezek az intézkedések már rövid időn belül jelentős ja­vulást idézhetnek elő a műszaki értelmiség anyagi helyze­tében és társadalmi elismerésében. A végleges megoldás azonban csak egy átfogó bérreform keretében képzelhe­tő el. A műszaki alkotó értelmiség anyagi elismerésének eb­ben az átmeneti időszakban különösen fontos eszközévé válhat a haszonrészeseriési konstrukció alkalmazása. En­nek lényege a következő: ~ A kutatóhely a megbízóval kutatási-fejlesztési szerző­dés keretében (vagy annak kiegészítéseként) megállapo­dik abban, hogy az átadásra kerülő kutatási-fejlesztési eredmény alkalmazásával a megbízónál elért hozamból meghatározott mértékben és időtartamban részesedik. A megbízás teljesítésekor a megbízó haszonrészese­dés címén a megállapodás szerinti összeget átadja a kuta­tóhelynek. Mivel ez a kutatóhely számára tiszta ered­ményt jelent, az levonja az erre jutó nyereségadót és el-í számolja a szolgáltatás után járó 67%-os nyereségadói kedvezményt, majd az adózott eredményébe helyezi az) így számított összeget. Ebből a haszonrészesedésből a kutatóhely a kereset­szabályozás hatályán kívül díjazhatja azokat a saját dol­gozóit vagy külső munkatársakat, akikkel a munka el­végzésére előzetesen megbízási szerződést kötött. A haszonrészesedési konstrukció alkalmazható a ku­tatóhely saját hasznosítására végzett kutatási-fejlesztési feladatai esetében is. "" Ez a közvetlen egyéni anyagi ösztönzésnek olyan esz köze, amelyben a kifizetések a vállalati kereseti adó alap jába nem számítanak be. —' A vállalatok magasabb vezető állású dolgozóinak a műszaki fejlesztéssel összefüggő érdekeltségét alapvetően, az határozza meg, hogy a prémiumfeladatuk a vállalati VagypnarányOS nyfiEptógmi itató és. а иадупп gyarapítása E mellett a magasabb vezető állású dolgozó az alapbérét meghaladóan a prémiumon kívül egyebek mellett része­sülhet újítási vagy szolgálati találmányi díjban, szolgálati j találmánnyal kapcsolatos közreműködői díjban, valamint j találmányi díjban, illetve szerzői díjban.

Next

/
Thumbnails
Contents