Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1988 (93. évfolyam, 1-4. melléklet)
1988 / 1. szám - A műszaki fejlesztés és a műszaki alkotó unka a gazdasági szabályozás új rendszerében
20 Melléklet 1988/3-Sz KV ; ténik. E szerint a szakértői díj egyéb munkabér és ide j tartozik a know-how ellenértéke is. A bérköltség terhére a know-how ellenértékeként magánszemélyek részére fizetett szakértői díjat azonbanjiérkint nem kell számításba venni. Ha fejlesztési célú szakosított pénzintézet vásárol magánszemélytől műszaki fejlesztés érdekében műszaki jellegű szellemi terméket, annak ellenértékét, illetve hasznosítási díját bérjellegű egyéb költségként számolja el. Az átadást ösztönző nyereségadó kedvezmény Az új megoldások forgalmának ösztönzése érdekében a gazdálkodók nyereségadó kedvezményben részesülnek. A szabadalom, licenc, know-how, újítás, ipari minta ellenértékére jutó nyereségadó 67%-a a befizetendő nyereségadó összegét mérséklő kedvezmény. A találmányok, ipari minták, védjegyek, újítások ÁFA rendszerbeli kezelése Az általános forgalmi adóról szóló 1987. évi V. törvény kialakult értelmezése szerint nem minősül értékesítésnek az újítások, találmányok, ipari minták, védjegyek licencszerződés vagy más szerződés keretében való átadása, így a s”ha,4almas illetve más-inaosuli. valamint a fel. találó, újító, ipari minta alkotó által kapott díjak az ÁFA rendszer hatályán kívül vannak. (Ennek faszába I y nakaz a következményé,- hogy a jogok megszerzésével illetve (átadásával kapcsolatban felmerült kiadásokat esetleg terhelő ÁFA nem vonható le, hiszen az átadás nem adóköteles művelet.) __ Ez nem vonatkozik a mintadarab, prototípus, modell elkészítésére, amely mint tudományos-kutatás, kísérleti fejlesztés körébe tartozó tevékenység „0" adókulcsos.,, A megszerzett hasznosítási jog közvetítése — továbt)-. adása — belkereskedelmi szolgáltatásnak minősül és 25%-j os forgalmiadófizetési kötelezettséggel jár. '' A szabadalmi ügyvivői tevékenység álláspontunk sze-rint az ügyvédi és jogi képviseleti tevékenység körébe tartozik, ezért adómentes értékesítési tevékenység^ ~~~ A szabadalmi fenntartási illeték — amelyet az államigazgatási és egyéb közösségi szolgáltatás körébe tartozó tevékenységért fizetnek — szintén az adómentes értékesít tések körébe tartozik. Mivel a fenntartási illeték önkéntes, az ez irányú tevékenység nem számlázásra kötelezett,) A gazdasági szabályozók változásának hatása a találmányok, újítások díjazására Az 1988-tól bekövetkezett szabályozóváltozások jelentős, de szakterületenként, vállalatonként, termékenként eltérő mértékben hatnak ki a hasznos eredményre és ezen keresztül az újítási, találmányi díj mértékére. Egyes vállalatoknál a nyereség tömege 30—50%-os mértékben csökken, másoknál változatlan marad, ismét másoknál növekszik. A termelés egy-egy elemét érintő újítások által előidézett megtakarítások mértéke viszont a bér-, anyag- rezsiköltségek növekedése miatt várhatóan emelkedik. A változások — a jelenlegi átlagdíj kulcsokat feltételezve — csökkentő vagy növelő jelleggel kihatnak az újítók, feltalálók díjazására is, mivel az a hasznos eredmény irányában kerül megállapításra. A vállalatok érdekeltsége különböző tényezők (központi gazdaságpolitikai elvárások, egyéb erőforrások hiánya, műszaki fejlesztési preferenciák stb.) hatására várhatóan növekedni fog az újítások, találmányok hasznosítása iránt. Az újítók, feltalálók érdekeltségét növeli az egyéb többlet-jövedelemszerzési lehetőségek korlátozottsága, viszont negatívan érinti a jövedelemadózási rendszer (annál inkább, minél magasabb jövedelmű az újító és felta. láló és minél nagyobb az újítás, találmány díja). A fentiekben vázolt helyzetben úgy tűnik, hogy egyenlőre nem szükséges az újítások, találmányok hasznos eredményszámítására vonatkozó irányelvek és az újítási, találmányi díjkulcsok módosítása. A szabályozó változások által előidézett vállalalati jövedelem-pozícióátrendeződés és annak kihatása az újítói-feltalálói díjakra tudatos gazdaságpolitikai, kormányzati elhatározás eredménye. Ezzel ellentétes és keresztülvihetetlen lenne a folyamat visszarendezése az újítási, találmányi díjak „bruttósításának" központi előírásával, a díjalap vagy a díjkulcs kötelezoTautomatikus emelésével. Az újító, feltaláló a hasznos eredményarányos díjazás révén sajátos társasági kapcsolatba kerül (..együtt sír, együtt nevet") a hasznosító vállalattal. Ezzel az elvvel ellentétes lenne, ha a hasznos eredmény — piaci vagy szabályozórendszeri okok miatti — csökkenése nem hatna ki az újítóra, feltalálóra, növekedése viszont befolyásolná a díjazását. Az egyedi problémák a jelenlegi rugalmas szabályozás mellett megoldhatók a felek kölcsönös érdekeltsége, szerződéses megegyezése alapján a díjkulcsok megfelelő emelésével, ha ez indokolt. — További szempont, hogy a változások hatásai ma még csak feltételezettek, becsülhetők, az igazoláshoz, irányelv vagy jogszabály változtatáshoz valódi tapasztalatok, empirikus vizsgálatok és elemzések szükségesek. A kérdést azonban folyamatosan vizsgálni kell és szükség esetén megfelelő központi intézkedést kell kezdeményezni. Külkereskedelmi, devizarendelkezések A külkereskedelmi tevékenység rendjére vonatkozó új szabályozás szerint a gazdálkodó szervezetek alanyi joaává vált az önálló külkereskedelmi kapcsolat létesítésé, amely a .találmányokra is -kiterjedhet. A minisztérium eseti külkereskedelmi engedélye szükséges azonban a külföldi vonatkozású iparjogvédelmi tevékenységhez. A fentieken kívül magánszemélyek, ideértve ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságait js. a mi- I nisztérium engedélyével az 0rl2ágös Találmányi Hivatal- I naTbeJéíentett, illetőleg szabadalmaztatott találmányu- I! kát külföldön hasznosíthatják (licencia-szerződést köthetnek). A találmány illetőleg a szabadalom hasznosítására irányuló engedély kiadásának feltétele a 23/1970. (VII. 4.) Korm. sz. rendeletben előírt engedély meglét!. Nincs azonban szükség erre az engedélyre, ha az OTH- hoz benyújtott szabadalmi bejelentés igénybevételét a honvédelmi miniszter — a bejelentés előírt módon történt közlésétől számított 30 napon belül — nem iavasolja. A szabadalmi bejelentéseket az OTH közTía honvédelmi miniszterrel és nyilvántartja az esetleges igénybevételre vonatkozó közléseket. Ezért az OTH-tól szerezhető igazolás mind a találmány bejelentésének tényéről, mind pedig arról, hogy nem történt javaslat a találmány igénybevételére. A minisztérium ilyen igazolás vagy a közzététel illetve a
