Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1988 (93. évfolyam, 1-4. melléklet)

1988 / 1. szám - A műszaki fejlesztés és a műszaki alkotó unka a gazdasági szabályozás új rendszerében

1988/3 - SzKV

Melléklet

19

— )A finanszírozásban a térítésmentes támogatás mellett

növekvő szerepet kapnak a pályázati rendszerben, üzleti alapon történő bankszerű kihelyezések, és ezen belül a venture capita/Típusú módszerek.

A külső banki, pénzpiaci módszerekkel allokált források (pénztőke) igénybevételének lehetősége tehát egyre inkább függ majd attól, hogy a kihelyezett tőkének melyik pályázó milyen jövedelmezőségét, milyen gyors megtérülését ésTárTos~tobb let hozamát tudja garantálni;"

— Az adóreformmal összefüggésben megvalósított árfo- Ivamoolitikai intézkedések (a korábbi leértékelő gyskbrlat újabb jelentős lépéseként) szintén a KŐrszerű technika drágulását okozzák. Figyelembe kell venni azt is, hogy magasabb importárakra vetítik a vámokat és ez a vámmal növelt érték lesz az import alapja.

Ez, valamint az árarányok ma még pontosan nem látható, de jól valószínűsíthetően a tervezettől eltérő alakulása, a bérbruttósítás költségnövelő hatása stb. a vállalati és a központi K+F források leér^kelődéséhez vezethet.

I Ennek ellensúlyozására került sor a központi források j 9,6%-os valorizációjára.

Lényeges kiemelni, hogy ezek a szabályozási sajátosságoK.tevékenységi alapon épülnek be a rendszerbe. Ezáltal nem sérül sem' a versenysemlegesség, sem a normativitás elve, hkïan pArki uagy hármai^ gazdálkodó szervezet alkalmazhatja az ide vonatkozó szabályokat, ha tudományos kuta.tási. kísérleti fejlesztési tevékenységet végez.

A szabályozás általános rendszerébe a felsoroltak mellett több olyan elem is beépült, amelyek közvetetten de mégis jéléntiős'Tíitással lehetnek a műszaki fejlesztésre. Ilyen pl.:

— A kiemelkedő. 13%-ot meghaladó vagyonaránvos tiszta jövedelmet realizáló és a tőkés exportot dinamikusan bővítő gazdálkodó szervezetek nyereségadó kedvezménye;

— A konvertálható export árualap bővítő hitelek után fizetett kamatok meqfíatárpzntt hányadának a nyereségadó terhére történő megtérítése:

— A tőkeallokációt segítő új rugalmas társulási és gazdasági formák bevezetése TTIetve a meglévők korszerűsítése;

— A szerkezetátalakítást is segítő munkahelyteremtő beruházások támogatása stb.;

— A hitelpolitikai irányelvek szerint a hitelekkel kapcsolatos pénzintézeti döntéseknél kiemelt célnak és alapvető követelménynek kell tekinteni a műszaki fejlődés biztosítását. * —

A TALÁLMÁNYOKRA, ÚJÍTÁSOKRA, IPARI MINTÁKRA VONATKOZÓ SPECIALIS SZABÁLYOZÓK

A díjazás forrása

A számviteli rendelkezések 1988-tól a vállalati műszaki fejlesztési ráfordítások illetve a műszaki fejlesztési alap helyett a kutatás, kísérleti-fejlesztés ráfordításai, költségei.megnevezést alkalmazzák és az összes termelési ^költségből egy számlára gyűjtik ki az idetartozó tételeket. _

A szabadalmazott találmány kapcsán a gazdálkodó szervezet az'aitaia tizetett taTálmányi díjat, a szabadalom vételárát, valamtnr a licencdíjat a számviteli élőirísoк

Ï szerintii kutatási, kísérletífeje(lsztési költségei terhére számolhatja el. Hasonlóképpen a kutatás, kísérleti fej lesztés költségeként számolhatók el a szabadalmi oltalom megszerzésének és fenntartásának költségei, valamint a találmány kivitelezésének a kutatási céTmegvalósításáig felmerült költségei (pl. prototípus, mintadarab elkészítése, stb,).

A találmányi díj számviteli elszámolása szempontjából különbséget kell tenni a tekintetben, hogy a kifizetés jogi vagy természetes személy részére továbbá, hogy az elszámolás.költségnero-vagyjcöltségviselői (költséghely) számadásban történik.

— A jogi személy részére találmány hasznosításáért fizetett licencdgat vagy vételár címén fizetett összeget a költségnenv számadásban az anyag JeüegíL-egyéb költségek között kell kimutatni, költségtfíselői.'számadásban pedig a kutatás, kísérleti fejlesztés költségei között üzemi vagy váUaJati-Hta\ános költségként kell elszámolni.- A magánszemély részére fizetett találmányi díj, licencdíj, illetve vételár a köItséggTern^k szempontjából bérjellegű-egyéb költségnek tekmféndő, költséghelyi elszámolása pedig azonos a jogi személyeknek fizetett díjazás e szempontból való elszámolásával, tehát üzemi vagy vállalati általános költségnek minősül.

Az újítási díjakat a gazdálkodó szervezetek a költség- jjy. ngm^számadásban a bérjellegű egyéb költségek, költség- v—'

(yiselőj számadásban pecfig a központi irányítás költségei kozött-számolhatják el. Az állami költségvetési szeveknél társadalmi szervezeteknél és egyesületeknél az újítási díjak fedezetéről a hasznosító szerv a kiadási előirányzaton belül vagy saját bevétellel ellensúlyozott előirányzat-emeléssel gondolkodik és azt a személyi ösztönzés körébe tartozó tételként mutatja ki.--------------A számviteli szabályok lehetővé teszik, hogy a vállalatok a szabadalmaztatásra benyújtott újítások díjait a - műszaki fejleszíási-költséaek terhé^számolják ugyanúgy; "^ÍSIá_laláJxQányL-dítat. A szabadalmi bejelentés elutasítása esetén azonban a találmányi díjforrások terhére fizetett összeget át kell vezetni az újítási díjforrások \

A más szervektől vásárolt újítások ellenértéke, továbbá az újítások kivitelezésének, megvalósításának költségeit a központi irányítás költségei között kell kimutatni.

A műszaki fejlésztési ráfordítások között elszámolt, a műszaki fejlesztést szolgáló pályázat díját bérként illetve az adózott nyereségből teljesíteti.anyagi ösztönzési célú kifizetésként nem kell számításba venni.

A közreműködői díj forrása azonos a közreműködés tárgyát képező műszakj alkotás (találmány vagy újítás) díjának forrásával.

■ Az Ipari mintaoltalom kapcsán fizetett licencdíj, vételár, szoJgálat]_mjnta díjí forrása és elszámolása az alábbi:

— ha az1 ipari minta szabadalmazott találmányhoz/ kapcsolódik, díjazásának forrása és elszámolása a talál- j) mányokra vonatkozó szabályozással azonos;

— egyéb esetben (tehát ha újításhoz kapcsolódik, vagy sem újításhoz, sem találmányhoz nem kapcsolódik), ^ díjazásának forrása és elszámolása azonos az újítási díjakra vonatkozóan elmondottakkal.

A JcnowJlow átadásért magánszemélynek fizethető díjazás a keresetszabályozás általános rendszerében tör-