Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1988 (93. évfolyam, 1-4. melléklet)
1988 / 1. szám - A műszaki fejlesztés és a műszaki alkotó unka a gazdasági szabályozás új rendszerében
18 Melléklet 1988/3 -Sz KV A kutatás és kísérleti fejlesztés különösen gyors avulás alá eső állóeszközei esetében azonban a kutatóhely saját hatáskörében 30%-ig felemelheti más eszközökre vonatkozó ellentételezés nélkül fTaz amortizációs kulcsokat. vagy (a kutatási-fejlesztési szolgáltatás megrendelőjével történt előzetes megállapodás alapján) egy összegben is elszámolhatja az értékcsökkenést. Q) lízingnek, mint a pótlólagos forrásbevonás, a tőketcsdfiortosítás és a korszerű technika széles körű elterjesztése egyik legrugalmasabb eszközének egyre növekvő szerepe van a tudományos kutatás és kísérleti fejlesztés eredményeinek gyakorlati alkalmazásba vételében A lízing konstrukció szabályozásának lényegi, tartalmi elemei nem változtak. A tudományos kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenyséqet ebben a vonatkozásban a következők érintik közvetlenül: = A vállalati jövedelemszabályozási rendszer változásaival összhangban 75%-róL67.%-ra módosul a kutatási célú állóeszközök bérleti díjából származó nyereség adókedvezménye. Ez abban az esetben veheftő igénybe, ha a bérlet a kutatás-fejlesztési szerző- I dés keretében valósult meg. = A bérleti díjat a bérlő költségei terjiére, a bérbeadó pedig árbevételként számolja el. így a bérbevevőnél a lízing előnye, hoay a bérleti díjat az átvett be' rendezéseken előállított termék árbevételéből fizetheti, miközben a termelésbe állításhoz nem kell vagyonalapot lekötnie. = |A bérbeadott berendezéseknél is alkalmazható a j gyorsított leírás. Ez a bérleti díjon belül gyorsítja a I berendezés megtérülését. = A devizában kapott bérleti díj tőkés exportnak minősül és figyelembe vehető a nem rubel elszámolású exporthoz kapcsolódó preferenciák (kedvezmények, mentességek stb.) igénvbevételénél.- A vállalatok saját döntésük alapián a vásárolt szellemi \ javakat vagyonalapjukban kimutathatják. Ezzel egyrészt a nemzetközi gyakorlathoz igazodva lehetőség nyílik a vállalati .innovációs potenciál kifejezésére, másrészt a szellemLtőJie a gazdálkodást minősítő legfontosabb kiemelt mutatónak, a vagyonértéknek lesz része. Nyilvánvaló, hogy ez az alkotó szellemi munka presztízsének erősítéséhez is hozzájárulhat. Ugyanakkor a rendszer fakultatív jellegével összhangban a vagyonarányos eredményhez kapcsolt preferenciák elnyerésénél a vagyonértékben nem kell figyelembe venni a szellemi javak vagyonnövelő és ezáltal jövedelmezőségi mutatót formálisan csökkentő hatását. 6^z általános forgalmi adó rendszerében a kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatások ,,0" kulccsal adózandók. Ez a hozzáadott érték típusú adórendszerben preferenciát jelent, hiszen az e tevékenységek ráfordításaiban előzetesen felszámított adók levonhatók és a szolgáltatás árbevételét pedig nem terheli I forgalmi adó. Ugyanakkor a kutatás-fejlesztés nemzetközi forgalomrendszeréhez való igazodás következtében számos, a Teljes összegben elszámolható az általános forgalmi adó a lakásépítéssel összefüggő beruházások esetében is. i K+F-hez közvetetten kapcsolódó tevékenység adómentesnek minősül, vagy pozitív adókulccsal adó( zandó. A hozzáadott érték típusú általános forgalmi adó rendszerben viszont az adómentesség diszpreferenciát jelent, mivel ebben az esetben az előzetesen felszámított forgalmi adó sem vonható le, vagyis nem térül meg a gazdálkodó szervezet (kutatóhely) számára.-JA beruházásokat terhelő általános forgalmi adónak y 5 évig (néhány kivételtől eltekintve) fokozatosan csak évi 20%-kal növekvő része igényelhető vissza (a többi a költségvetés bevételét növeTíTvagyTTmint ráfordítási többlet elveszik a beruházó számára). A beruházásokat terhelő általános forgalmi adót egyes gazdálkodói körökben, illetve egyes meghatározott tevékenységtípusok esetében már 1988-tól is 100%ban le lehet vonni. = A vállalkozói szférában (a vállalkozások minden típusánál) befektetések és a fejlesztések ösztönzése érdekében már 1988-tól 100%-ban levonható a beruházásokat terhelő előzetesen felszámított forgalmi adó. = A külföldi tőke fokozottabb bevonásában és a pozitív szaldójú technika transzfer felgyorsításában való fontos népgazdasági szintű érdekeltségünk indokolja, hogy a külföldi részvétellel működő gazdálkodó szervezetek is folyamatosan, teljes összegben elszámolhatják a beruházási javak forgalmi adóját. = Hasonló eljárás alkalmazható egyes kiemelt ipari rekonstrukciók, az ágazati minisztériumok, valamint a gazdálkodó szervezetek között exportfejlesztő pályázatok keretében kötött megállapodások keretében realizált konvertibilis exporthoz fűződő beruházásoknál. (Ha a megállapodás 1987. október 31. előtt jött létre, akkor a forgalmi adó a tárgyévben 100%-ban levonható, ezt követően kötött megállapodások esetén epdig a tárgyévben 50% ésT'következő évben a további 50% számolható ej^y = A főszabálytól eltérő gyorsított rendszer alkalmazható egyes kiemelt iapri rekonstrukciók és egyes agrárgazdasági fejlesztési programok esetében. QAz új árrendszerben a tudományos kutatás, kísérleti fejlesztés szolgáltatás a szabadáras kategóriába került 107%-os induló árindexszel. Ugyanakkor a K+F-hez kapcsolódó általános forgalmiadó-mentes vagy pozitív adókulcs alá sorolt szolgáltatások köre 100% alatti árindexet kapott. —i Korszerűsödött a központi műszaki fejlesztési alap képzése és felhasználása.TSSS toT csökkentek a dinamikus feldolgozóipari ágazatok befizetési normái, ugyanakkor az eddig befizetést nem teljesítő mezőgazdaságra és a kereskedelemre is kiterjedt a kötelezettség hatálya. A felhasználás célja alapvetően topábbra is a központi gazdaságfejlesztési programok, lilletve az azokhoz kapcsolódó vállalati fejlesztési akciók finanszírozása. Lehetőség lesz azonban rövidebb átfutású, gyorsan megtérülő, de jelentős műszaki újdonságtartalmat képviselő fejlesztési feladatok esetében is a központi műszaki fejlesztési alap igénybevételére.
