Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1988 (93. évfolyam, 1-4. melléklet)
1988 / 1. szám - A műszaki fejlesztés és a műszaki alkotó unka a gazdasági szabályozás új rendszerében
1988/3 - SzKV Melléklet 17 Az új fogalmi rendszerben a „mítszakifejleeztési alap", illetve a „műszaki fejlesztési ráfordítások" helyett a P„kutatás, kísérteti fejlesztés" fogalmát.használjuk. Ez I tartalmilag Я7 aj^pTrutatástól я prototípusig foglalja I magában az innovatív tevékenységeket. A fogalom ''részletes, pontos meghatározása a „Kutatás-fejlesztés pénzügyi, számviteli, statisztikai rendszere'' c. OMFB—PM—KSH kiadványban található (Budapest, 1987. OMIKK). Az alábbiakban vázlatosan ismertetésre kerülő speciális szabályozó elemek az ebben a korábbinál szűkebb de egyértelműen meghatározott Joga lomkörbe tartozó tevékenységekkel kapcsolatban értelmezhetők, ill. alkalmazhatók. — Összhangban a vállalati források és célalapok elkülönült, struktúráit szabályozásának megszüntetésével és az egységes vagyonalap bevezetésével, a gazdálkodás '[minden területén megszűnik a vállalati műszaki fejlesztési alap kötelező képzése. A vállalatok kutatási-fejlesztésixáfordításaikat közvetlenig termelési költségeik között számolhatják el. Ez nerrTcsupán egyszer rűbbé, könnyebbé és szabadabb^teszi a kutatás-fejlesztés finanszírozását, de egyben annak elismeréseként is felfogható, hogy a műszaki fejlesztés az újraj termelési folyamat szerves része. A január 1-vel megszüntetett műszaki fejlesztési alacuvalamint a nyereségtartalék képzésének rendszere korábban az adómentes műszaki fejlesztési források tartalékolására_is szolgált. (Például a vállalati műszaki fejleszfSsi alapban kerültek elszámolásra a vállalat saját fejlesztési forrásai mellett a más vállalatoktól átvett vagy támogatásként kapott fejlesztési célú pénzeszközei.) A szabályozás új rendszere lehetővé teszi, hogy az ilyen címen, 1988. januárJ. előtt képzett források a későbbiekben .is.adómentesen álljanak rendelkezésre. = Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyeknél a műszaki fejlesztési alap kötelező képzése már 1987. december 31. előtt megszűnt (és ezért K+F forrásaikat a nyereségtartalékukban tartották), az 1987 évi eredményelszámolást követően kimutatott tartalékukat a nyereségadó levonása után, későbbi K+F célú ráfordításaik fedezetére átmenő passzívaként elkülöníthetik. = Azok a gazdálkodó szervezetek pedig, amelyeknél a műszaki fejlesztési alap kötelező képzése 1987. december 31-én szűnt meg, az eredményelszámolás után kimutatott alapmaradvány saját döntés alapján a nyereségtartalékba helyezhető adózott forrásként vagy átmenő passzívaként elkülönít- Ihető a következő évek kutatási és fejlesztési ráfordításainak finanszírozására. /Továbbra is fennmarad a__kutatási-fejlesztési ráfordítások időbeli elhatárolásának lehetősége. Ez alkalmazható a hosszabb távra tervezett, jelentős költségigényű fejlesztési akciók pénzügyi fedezetének biztosítására és a megvalósítás egy időponthan jelentkező magas költségterheinek időbeli elosztására. Amennyiben a tárgyévi ténylegesen felmerült tudományos kutatási és kísérleti fejlesztési költségek legalább 1Û-%-kal meghaladják a korábbi évek átlagát, akkor ez a többlet négy részre osztható fel, melynek 3/4-e átmenő aktívaként időben. 3 évre elhat érő I ható. Ez a konstrukció egyrészt a revolúciós jellegű fejlesztések lökésszerűen jelentkező nagy költségterheinek mérséklését szolgálja, másrészt tükrözi annak felismerését, mely szerint a K+F ráfordításai és hozamai időben jelentősen elkülönülnek egymástól. QMódosult a tudományos kutatási és kísérleti fejleszési tevékenység nyereségadó kedvezményeinek rendszere. Eddig a gazdálkodó szervezetek a mggrendelésre végzett kutatási-fejlesztési tevékenységük árbevétel-arányosan számított nyereségének 75^ájg_mentesültek a lineáris nyereségadó kötelezettig alól. A nyereségadó kedvezmény vetítési alapja annyiban módosult, amennyiben a nemzetközi gyakorlathoz igazodva változott a tudományos kutatás és kísérleti fejlesztés fogalomkörébe tartozó tevékenységek köre. A kedvezmény mértéke 75%-ról 67%-ra csökkent. Ezzel, tekintve, hogy a lineáris nyereségadó kulcsa 45%ról 50%j"a emelkedett, egységnyi nyereségre nominális értékben az eddigivel közel azonos összegű nvereségadó kedvezmény jut. — J\ szabályozás verseny- és szervezetsemleges jellegének erősítése irányába mutat, hogy az erőforrás-adók több ségének megszüntetését az eddig vagyonadó kedvezménvben részesített vállalati elszámolási rendbenTnűködő kutatóhelyeknél sem ellensúlyozták más típusú kedvezménnyel, így a K+F tevékenységek gazdálkodási feltételei szervezeti formától függetlenül lényegében azonosakká váltak (eltekintve egyes vállalkozási típusoktól).-^Jgyanakkor eddig nem alkalmazott új ösztönzési formaként került bevezetésre az adójóváírás rendszere. Ennek célja, hogy pótlólagos forrást biztosítson a kutatási-fejlesztési eredmények gyakorlati bevezetéséhez. Az adójóváírás rendszere keretében a gazdálkodó szervezetek kutatási-fejlesztési ráfordításaik a tárgyévet megelőző három évi átlagának 10%-áta nyereségadóból levonhatják, és azt közvetlenül a K+F eredmények bevezetésével, hasznosításával összefüggő beruházásaik finanszírozására fordíthatják. — A kutatási, kísérleti fejlesztés eszközei általában állóeszköznek minősülnek, így beszerzésüknél előállításuknál és aktiválásuknál általában a beruházásokra vonatkozó előírások szerint kell eljárni. AJrutatáslés kísérleti fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó jájlóészközők meghatározott köre (ITJ 46-5, 46-6 éT47) köljségterhére is beszerezhető, illetve előállítható. Ezeket csak a kísérlet befejeztével, a termelésbe állításkor az akkorj^ngttó értéken kell aktivaínOVz előzetesen felszámított általános forgalmi adót pedig az aktiváláskor helyesbítheti, illetve arányosan visszaigényelheti a vállalat. Ez az eljárás alkalmazható az ágazati minisztérium engedélyével költség terhére beszerezhető, a kutatás-fejlesztési tevékenységgel szorosan összefüggő technológiai célú beruházások esetében is. — lNgatJ^áltoak_az amortizáció gyorsított (vagy lassított) elszámolásának lehetősége. A gazdálkodó szervezetek p vállalati éves amortizációs szinten belül saját hatáskörben gyorsíthatják (illetve lassíthatják) az értékcsökkenési leírást. Az egymást kompenzáló leírási kulcsok azonban 30%-nál magasabb értéket nem érhetnek el.
