Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)

III. Caraffa, Nigrelli, Heissler parancsnoksága a váradi ostromzár éveiben (1688-1689)

A vármegye szolgabíráját, tisztjét vagy szolgáját akarata ellenére szolgálatra kényszeríteni, fenyegetni, megbilincselni, illetlen szavakkal, veréssel kényszeríteni senki se merje. Ha az idő rövidsége miatt előzetes beleegyezés nélkül kell cselekedni a szolgálat érdekében, utólag neki jelentést tegyenek. Utakon, hidakon, réveken kereskedés okából járó szekerektől az önkényes vámszedés tilos. A naponta kis értékű portékával piacra igyekvő parasztokat és szegény embereket, akár természetben, akár pénzben a parancsnokok számára fizetésre kényszerítették, a kapukon álló őrök és káptalanok addig zaklatták őket, míg nem adtak nekik valamit. A piacon meg a közkatonák akár erőszakkal elvették, ami nekik tetszett. Az ilyen erőszakos elvételt ezután szigorúan megtiltja. (7 pont) A védőőrség némelyike haszontalan, csak iszik és zabál, a védelemre semmi gondja. Az átmenő szekerektől a védelemért egy-két garast szednek titokban, emiatt a szegénység kétszeres kárt kénytelen elviselni. Ezért a legtöbbjét megszünteti és a századukhoz visszahívja, ezután csak az ő parancsára lehet védőőrséget kirendelni. (8. pont) A kilencedik pont azért érdekes, mert rávilágít arra, hogy miként történt a beszállásolt katonaság ellátása. Erről a fusisoknak nevezett élelemszerzők gondoskodtak, hogy miképpen, arról a rendelkezés árulkodik: „Senkit a fusisok közül a környékbeli falukra különböző fosztogatásra ne küldjenek ki. Azok a lakosoktól sört, bort, vajat, tojást, tyúkot, csirkét, halat, vagy bármiféle élelmet, szénát, abrakot, zabot ne hajtsanak be. Nyár idején rétjeiket ne kaszálják vagy legeltessék le, hogy aztán tél idején szénát követeljenek a szegénységtől. " [BI] (9. pont) A jövőben a borral, marhával, ökörrel való kereskedéssel a tisztek hagyjanak fel, mert ebből az országnak kára keletkezik. „Eddig úgy volt, hogy a parancsnok urak közül valaki nagyszámú marhát vásárolt, amit valami földesúr nyáron legelőbér nélkül tartotta, télen pedig a szegény parasztoknak fizetés nélkül adta teleltetésre. Ez teljességgel ne legyen. " (10. pont) Ezután egy parancsnok se vegye el a földesúr földjét önkényesen, hogy a parasztok által szántassa, vettesse, arattassa, csépeltesse, hanem „ha a parancsnok urak vagy az alatta jó gazdák akarnak lenni..,, hogy a gazdálkodást előmozdítsák, megengedődik, de a földesuraknak jó szót adjanak a mezei munkát pedig kevés pénzt fizetésért végeztessék, " A katonák a szőlőkben, keretekben kárt ne tegyenek, szőlőt, gyümölcsöt, konyhára valót lopva vagy erőszakkal ne vegyenek el, a gabonavetésekben való kártételtől is óvakodjanak. (11. pont)