Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)
III. Caraffa, Nigrelli, Heissler parancsnoksága a váradi ostromzár éveiben (1688-1689)
vonuló katonaság önkényeskedésének korlátozása is. Július 17-én gróf Csáky Istvánnal együtt pátenst adott ki a beszállásolt katonaság fuvarigényének szabályozására. Evégből Felső-Magyarország főhadbiztosának Georgius Schupkát nevezte ki, aki az udvari haditanács által az egész Magyarország területére megbízott főhadbiztossal és Csáky István felső-magyarországi katonai parancsnokkal egyetértésben jogosult volt minden beszállásolási és fuvarozási követelés intézésére. Együttesen kellett igyekezniük minden visszaélést megakadályozni. Mindnyájan együtt lesznek Kassán július 31-én „ahova a vármegyék követeit is összehívja". A katonai vezetőknek is tudtára adta, hogy mit követelhetnek. „Reméli, hogy oly sok nyomorgatás után a nyugalmát (amelyet megteremteni óhajtok és arra törekszem) elérkezik és élvezhetik is. " 195 A július 17-én tartott közgyűlés az Aspremont által összehívott kassai gyűlésre Csabay Ferenc főjegyzőt és Megyery Ferenc tekintélyes birtokost küldte. A megbeszélés egész héten tartott, a követek augusztus 8-án tértek haza. 194 Néhány nappal korább azt is közölte a vármegyével, hogy a már korábban Erdélybe küldött Heissler tábornokot felváltó Corbelli vezérőnagyot, a Debrecenben állomásozó, Várad török várőrségének kicsapásait korlátozó ostromzár parancsnokát is Erdélybe irányította, utódjául báró Löffelholsot nevezte ki, akinek kívánságait „amennyiben a lehetetlenség nem tiltja, minden tőlük telhetően támogassák." 1 ^ A nyár folyamán felmerült a megyei igazgatási és igazságszolgáltatási szervezet működtetéséhez szükséges adóztatás ügyében való határozat ügye is, azonban az ez évi jegyzőkönyvek hiányossága miatt nem tudjuk, hogy milyen előzmények után született meg május 6-án a kongregációnak az a határozata, hogy e célból bizonyos kulcs szerint megadóztatják a birtokos és taxás nemeseket: a nagyobb birtokú főnemesek 10 forint felett, a középnemesek ez alatt, a taxások pedig egy forintnál kevesebb adót fizessenek. A jegyzőkönyv csak két járás adókivetését őrizte meg. Eszerint 10 forint felett 31 fő, 10 forint alatt 22, taxásként pedig 37 fő adózott. 196 A vármegye közgyűlése - a várható megterhelés arányosabbá tétele érdekében - a jelenlevők többségének határozatával döntést hozott arról, hogy az utóbbi időben bekövetkezett pusztulások és az elnéptelenedés miatt a jegyző és 193 Fasc. 107 No. 99. Kassa, 1689. júl. 12., 17 A közgyűlés Újfehértón júl. 21-én tartott közgyűlésben tárgyalta a pátenst. 194 Prot. 15. fol. 78., 79/b. 1689. júl. 28.; aug. 8. 195 Fasc. 107 No. 108. Kassa, 1689- júl. 6. 196 Prot. 15. fol. 19/D-24. 1688. máj. 21.
