Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)
III. Caraffa, Nigrelli, Heissler parancsnoksága a váradi ostromzár éveiben (1688-1689)
a szolgabírák tegyenek javaslatot október 4-ig a valóságos állapotok alapján a várható kivetés igazságosabb megállapítására. A négy szolgabíró segítségére bizottságot hoztak létre. A bizottság tagjai a két alispán, a jegyző, a négy szolgabíró és minden járásból két-két tekintélyes birtokos, Barkóczy László katonai parancsnok és Tolvaj Péter, a kisvárdai vár gondnoka (officialis). A kivetést porták szerint kétszeres összegben határozták meg, de a birtoktalanok a birtokosokénak csak felét fogják fizetni. Arról is határoztak, hogy Csabay Ferenc jegyző vigye az ajándék nyolc vágó ökröt Eperjesre Caraffának, hogy a kért csökkentésre jóakaratát megnyerjék. i°7 A jegyzőkönyvnek hiányos volta miatt ugyancsak homályban marad a szeptember 10-ről való bejegyzés előzménye. Eszerint „valamikor a vármegye közönsége közül néhányan több ízben úgy határoztak volt, hogy a vármegyebeli lakók szavazatának többségével számolva az is menjen határozatba, miszerint a vármegye alispánjai, a jegyzővel, a szolgabírákkal és az jobb módú [portíor] nemeseket egy az idők mostohasága miatt elnéptelenedett és pusztává lett porták ügyében úgy munkálkodjanak, „hogy porció kivetés esetén, minél kevesebb bajjal végre lehessen hajtani".[BI] A négy járásban a szolgabírák mellé két-két előkelő nemest választottak. Ezek között volt Vay Ábrahám, Kércsy Sándor, Ibrányi László, Barkóczy László és még másik négy, gyakorta követségre választott birtokos. 108 Október elsején az uralkodó a vármegyéknek kiadta azt a pátensét, amelyben közölte, hogy a törökkel való háború folytatódik, de most már a kincstár kiürült, az örökös tartományok is elviselhetetlen terhet viselnek, ezért a magyar királyság terhét sem szüntetheti meg, mert „eljött az idő, hogy a katonákat a csatatérről a téli szállásra kell vezetni, azok már is úton vannak". Rabattá tábornok, a haditanács főhadbiztosa meghalt, helyébe teljes felhatalmazással gróf Caraffát állította. Elrendeli tehát, hogy ezt mindenki vegye tudomásul, hogy különbség nélkül minden birtokos nemes és szabados adót köteles fizetni. Az adó alapja a porták szerint összeírt jószág. Akinek nincs portális birtoka, de sok szarvasmarhát tart, bőséges szőlőt vagy földet művel, akárhonnan van jövedelme, köteles az adófizetés terhét vállalni. A címeres nemesek is adókötelesek. A városban lakó, telket vagy földet bíró nemesek a városi polgárok között kötelesek adót fizetni. Minden királyi tisztségviselő (officialis regiae) telke vagy birtoka szerint adókivetés alá esik. A porciófizetés rendje pedig az, hogy minden második hét vége előtt teljesíteni kell „hogy a katona ne várja meg annak elmultát, mert közben nincs miből éljen, 197 Prot. 15- fol. 39-40. 1688. szept. 10. Lehet, hogy találkoztak vele, de a követeket már Nigrelli tájékoztatta a várható kivetésről. Fasc. 106. No. 12. Kassa, 1688. szept. 27 198 Prot. 15. fol. 36-40. 1688. szept. 10.
