Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)

II. Katonai megszállás Caprara és Caraffa idején (1685. szeptember - 1687. december)

A harmadik és negyedik pontban a kegyelemlevél kiadásával kapcsolatban a megfelelő tájékoztatás után „igyekszik megfelelő határozatot hozni"}?

7 A vármegye közgyűlése a nádor levelére a február 14-én tartott közgyűlésben részletesen, pontokba foglalt panasszal válaszolt. Megköszönte a levélben megnyilvánult jóakaratot, ígérte, hogy mint a haza legfőbb méltóságának jóakarata megnyilvánulását igyekszik megszolgálni. írják a szabolcsiak, hogy az elmúlt évben havonta 22 446 rénes forint porciót fizettek, bár az igaz, hogy ezt már márciusra nem hajtották be, de nyári porció fejében „az mi Vármegyénkben az Hibernatis Portiot [téli porciót] exigáltak [hajtottak be], "Azt várták, hogy kapnak valami csökkentést, de Caraffa generális a követekkel csak azt közölte, hogy a hajdúvárosokat terhelő 1800 orális és 10 500 equilis porciót 18 000 forintot külön választja a vármegyéjétől. „így nagyságod bölcsön által látni méltóztatik illy végső pusztulásra jutott Vármegyének lőtte valami alleviatiója [könnyítése], " Azt is jelentik a nádornak, hogy a szénát, abrakot, gabonát nem valóságos áron veszik, sokszor ki sem fizetik, „gyakorta oda vesztvén, az szegénységet felette megh károsíttyák... ". A porciót német tisztek szedik „mert magyar megh sem vehetné" mégis a vármegye tisztjeit zaklatják miatta „unas untalan fárasztyák és arrestállyák Debreczenben... néha oly kéméletlenül cselekeszenek velünk, mint ha ugyan Törvénybül ment vóna ki hogy úgy kínozanak''.

15S Caraffa ezekben a napokban és hetekben a magyar történetírásban „eperjesi vértörvényszék" elnevezéssel közismert, hamis tanúvallomások alapján megindított perrel foglalkozott. A porcióbehajtást megbízottja, Heissler intézte. A vármegye májusi elszámolásánál a hátralék kifizetésére minden korábban kivetett 100 forintra 5-5 forint pótkivetést rendelt el.

159 Az eperjesi per február második felében és március elején lezajlott. A kivégzések és vagyonelkobzások általános félelmet keltettek. Miután a Caraffa elleni vizsgálat befejeződött, és a helytartó főparancsnok ismét elnyerte az uralkodó teljes bizalmát, a megtorlás miatt keletkezett félelmet igyekezett eloszlatni. Május 10-én kiadott pátensével megszigorította Munkács ostromzárát, hogy hívei szerint a török területen támadásra készülő rebellis támadást és felmentési kísérletet megakadályozza. Részletesen szólt a perbefogás okáról, és igyekezett cáfolni az emiatt megrémültek között terjengő híreket, miszerint „nem új, felségsértő összeesküvést fedeztek fel, hanem az őfelsége teljes felhatalmazásával bíró főparancsnokság által kezdett eljárásról volt szó." Emiatt sokan elmenekültek 137 Fasc. 105. No. 53. Eperjes, 1687 jan. 25138 Fasc. 105. No. 12. Kisvárda, 1687 febr. 14. 139 Prot. 15. fol. 1. Pátroha, 1687 máj. 1.