Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)

II. Katonai megszállás Caprara és Caraffa idején (1685. szeptember - 1687. december)

nézve elmúlott", azaz elmaradt.

80 Az elmaradásnak pedig az volt az oka - amint azt a további bejegyzések elárulják -, hogy november első napjaiban Caraffa tábornagy hadbiztosától összegszerű utasítást kaptak a repartítióra vonatkozóan. Ugyanis Caraffa a parancsnoksága alatt álló katonákkal megszállta az Erdélyi Fejedelemség korábban a Magyar Királysághoz tartozó megyéinek egy részét, a korábbi Részeket (Partium), Debrecent és Szoboszlót, amely eredetileg Bihar megyében volt és 1660 óta időnként a váradi török adószedők is meg-megsarcolták lakóikat. A vármegye két követe, Megyery István és Jármy András december 3-án jártak Caraffánál, akit Szatmáron találtak meg. Előadták neki a közgyűlés kérését a repartitio leszállításáról. „Könyörögtek, s akkor a generális felelt »azt mondotta, hogy ebben az összegben a vármegyével már megállapodott és azt a megállapodást [conventio] nem lehet megváltoztatni,« Ennek hatására a követek megrémültek [obstupe

facti], mivel ilyen megállapodás nem volt, tagadták is. Erre a generális azt felelte nekik, így szólva: »az én kivetésem a megállapodás^. így a követek dolguk végezetlenül tértek haza, semmiféle csökkentést nem kaphattak. "[BI] A fenti bejegyzést követően olvasható a decemberi bejegyzésben a Götzenféle, az egész vármegyét és az egykori Részeket és Debrecen pusztáit is magába foglaló falunkénti kivetés. A felsorolásban 112 Szabolcs vármegyei lakott helység van és a Debrecen által zálogban/bérben birtokolt öt puszta, valamint két, korábban szabolcsi, de már 1610 óta kiváltságos hajdúváros (Szoboszló és Polgár). Ide vették a Bihar megyei Mihályfalvát és Kenézt (Erkenéz), de szintén ide soroltak négy szamosmenti falut: Panyolát, Szamosszeget, Szamoskért és Kérsemjént. A közgyűlés határozott a jobbágytalan nemesek adóztatásáról is. Novemberben az ilyenek a vármegye szükségei fedezésére a kétszeresen megállapított summát fizették, mostantól fogva pedig a jobbágyok terhei csökkentése végett javaik arányában ők is porcióval tartoztak. A birtokos nemesek a szolgabírák kezén lévő lajstromban megállapított összeggel adóztak a vármegye szükségére.

81 A közgyűlés másnapján úgy határoztak, hogy Apagyi György és Jármy Miklós a vármegye követeként menjen Caprara tábornokhoz és hadbiztosához a porció csökkentése érdekében. A megmaradt akta nem részletezi a követek által előadott kérést. Ezek között lehetett az is, ami egy töredékes feljegyzésben maradt meg a jegyzőkönyvben, hogy azért is újra kellett tárgyalni a repartitiót, mert a „német katona nem 80 Prot. 14. fol. 262. 1685. nov. 19. 81 Prot. 14. fol. 262/D-264. 1685. dec. [nap hiányzik]