Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)

I. Szabolcs vármegye Thököly Imre uralma alatt (1682-1685)

kegyelme által abban háborgatok és üldözők ellen megh oltalmazhassuk, "

30 November közepén még élt a remény, hogy a szabadság ügye nem bukott el végleg, de a keresztény fejedelmek segítségével ezeknek az ügyeknek és a törökökhöz védelemkérésért való folyamodásnak a megtárgyalására nem kínálkozott lehetőség. Ezért a mellette lévő hadakkal a török hódoltság területére vonult vissza a téli időszakra. Bíztatta híveit, hogy ez a szerencsétlen vereség a török hatalmat nem rendítette meg, és bátorságukat ne veszítsék el. Intette őket, hogy a neki fogadott hűségükről ne feledkezzenek meg, és ha engedetlennek bizonyulnának, megtagadnák, vagy bármi módon elárulnák, minden vagyonukat, jószágukat felprédálják, életük is veszélybe kerül, fejüknek sem lesz kegyelem. Ezt a szerencsétlenséget pedig csak maguknak tulajdoníthatják.

31 A jegyzőkönyvek és a megmaradt iratok az év utolsó két hónapjának eseményeiről hiányosan és zavarosan tudósítanak. Azt is más forrásból, nevezetesen a debreceni eseményeket tárgyaló naplóból tudjuk, hogy Apaffy Mihály erdélyi fejedelem Pozsony környékéről hazatérőben Kenézlőnél átkelt a Tiszán és Újváros (ma Balmazújváros) felé indult. Debrecen város tanácsa követeket küldött hozzá, hogy „városunkban ne jüjjenek, más helyre, a hová parancsolják, készek leszünk élessel gazdálkodni". Ennek ellenére mind a váradi pasa, mind a „Fejedelem feleségestül gyermekestül, grófokkal, urakkal és az egész lovas és gyalog rendű hadakkal... be szállanak,"^

2 két napi itt tartózkodás után indultak el Téglás felé. Annyit tudunk, hogy Apaffy fejedelem távozása napján Thököly is Debrecenben volt, mert innen keltezte Szabolcs vármegyéhez a nemesi felkelést elrendelő parancsát; „Vagy vette eddígh kegyelmetek vagy nem Patakrúl való el indulásunk előtt kegyelmeteknek írtt és ez mostan fen forgó állapotokhoz képpest... promulgáló [meghirdető] levelünket, insurgálván [felkelvén] Vármegyéstől mutassa bé előttünk magát és azzalis contestálja [igazolja] kegyelmetek hozzánk való devotioját [engedelmességét]. Egyébiránt annak el mulatásával vagy halasztásával kegyelmeteket érhető animadversionkat [büntetésünket] magának tulajdoníthatná kegyelmetek. "

33 30 Fasc. 101. No. 60. Tállya, 1683- nov. 6. (Eredeti aláírás, pecsét.) A levélben említett uralkodó Sobiesky János lengyel király, aki Bécs alól hazatérőben hadaival Felső-Magyarországon volt ezidőben. Thököly őt kérte közvetítőnek az I. Lipóttal kezdett fegyverszüneti tárgyalásra. A közvetítés sikertelen maradt, a bécsi udvar ragaszkodott korábbi döntéséhez, vele sem fegyverszünetet nem kívánt kötni, sem számára amnesztiát adni. Lásd Angyal, 1889. 85-, 88. 31 Fasc. 101. No. 61. Sárospatak, 1683. nov. 14. (Eredeti aláírás, pecsét.) 32 1683. nov. 16-18. = TT, 1911. (XII.) 60. 33 Fasc. 101. No. 16. Debrecen, 1683. nov. 19 (Eredeti aláírás, pecsét.)