Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

IV. A szatmári zsidóság - 3. Mátészalka

Az 1848/49-es szabadságharcban Feldmann Mátyás kereskedő tizedesi rangot kap, nemzetőrként vesz részt Deutsch Farkas, Müller Ede, Stenger Mór. A szabadságharc leverése után az osztrák hadseregbe büntetésül kerül Fülep Mátyás, aki 1819-ben született Mátészalkán és Stern Bernát (1824). A szabadságharc leverése után Mátészalka kerületi központ. A helyi lakosság kibővült s nyírségi, szatmári, beregi, ungi, máramarosi falvakból beköltözött iparosokkal, kereskedőkkel, vásározókkal. A zsidóság létszáma 1880-ban 738 volt. A Schwartz Mór és Schwartz Jakab testvérpár 1864-ben 2000 holdas birtokukon létrehozták a gyártelepet gőzmalommal, szeszgyárral, olajütővel. E telepen és Schwartzék villájában indul meg Magyarországon először a villamosenergia szolgáltatás.

45 Valamennyi kiadványban úgy szerepel, hogy ez 1888-ban volt. A magyar posta 1963-ban a faluvillamosítás 75. évfordulója alkalmából még emlékbélyeget is kibocsátott „A faluvillamosítás befejezése, Mátészalka 1888 - Aporliget 1963" felirattal. Lényegében ez a mátészalkai adat (Mátészalkán 1888-ban az Edison által 1879ben feltalált szénszálas izzó világít) az európai technikatörténet fontos adata még akkor is, ha csak néhány „körtécskéről" volt szó. Az évszám pontosításában Csomár Zoltán történész továbbmegy, és kimutatja, hogy „Az évszám tekintetében ez a hivatalos adat kiegészítésre szorul, mert az egykori források szerint nem 1888-ban, hanem már 1882-ben kigyulladt a villanyfény Mátészalkán és megindult a villanyáram-szolgáltatás. " Mindkét évszámot megkérdőjelezi Benda Kálmán.

46 Perdöntő anyag hiányában csak arra lehet vállalkozni, hogy bemutassuk azokat a másodlagos adatokat, amelyek alapul szolgáltak a szerzők tanulmányaihoz. Csomár Zoltán könyvében a kérdéses szöveg az alábbi: „De a szó szoros értelmében véve is Mátészalkán gyúlt ki először a fény " A Nehézipari Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország város- és faluvillamosítása 1888-1956 című kiadványában pontosan felméri, hol, melyik faluban van villany, milyen a feszültség, egyenáram van-e vagy váltóáram, a lakóházak közül hányban használnak elektromos áramot. E kiadványban benne van, hogy 1888-ban az első villanyfény Mátészalkán gyulladt ki. A főváros csak öt évvel később - 1893-ban - kapott áramot. Csomár korábbi adata: 1882. Ezen adat közlése után könyvében 216-os jegyzetszámot tüntet fel és Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegye monográfia személyi adattárának 100. oldalát jelöli meg, melyen az alábbi szöveg áll: „Szálkai Gyártelep és Mezőgazdasági RT Mátészalka. Vezetője: Dr. Szálkai Pál. Mint egyéni cég 1864-ben alakult. Alapítója Schwartz Mór volt, aki felépítette a mezőgazdasági szeszgyárat, a gőzmalmot és az olajütőt. 1905-ben a cég részvénytársasággá alakult. A meglévő üzemek mellett szeszfinomítót, szeszszabadraktárt, rum-, likőr- és pálinkagyárat létesítettek. Bevezették a beraktározási üzemeket, és a vállalat a mezőgazdaságoknak bérlet 45 Pólya Jenő: A Tiszántúl villamosításának története, 1888-1972. 1975. 170-178. o. 46 Benda Kálmán: Századok. 106. évf. 1972. 3. szám