Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

IV. A szatmári zsidóság - 3. Mátészalka

formájában való hozzákapcsolásával mezőgazdascigi ipari jelleget kapott. A vállalat szolgáltatta a világítási áramot Mátészalka község számára 1882-1927-ig. "

47 A szépséghiba az, hogy akik a könyvben szerepelni akartak, azok maguk készítették a rövid méltatást s a kötet üzleti célokat szolgált. Straub Sándor

48 Magyarország és H orv át-Szlavonorszagok közcélra való elektromos áramfejlesztő-telepei és elektromosan megvilágított helységei az 1911-ik évben című könyvében olvasható: „Szálkai gyártelep és mezőgazdasági rt. Szálkai Sándor és társaitól bérlik. Gőzmalommal, szesz- és olajgyárral összekötve. Az üzembe helyezés éve: 1893. A befektetett tőke az elektromos részre 250 000 korona. Egyenáram. Háromvezetékes, 2x150 V. Gőzkazánok száma: 2, futófelülete 188 m, dinamógépek száma: 2, összes munkabírása 18 kW. Izzólámpájuk száma: közvilágítás 46, magánvilágítás 514. Árammérők száma: 36. " A terület villamosítástörténeti kutatója, Megyer Árpád így ír a kezdetekről: 1882-ben a mátészalkai gyártelep korszerű villamos gépi berendezéseket vásárolt Svédországból, s ezzel a gyártelep belső céljaira villamos áramot fejleszt. 1888-ban a gyártelep gépházából kiindulóan a Rákóczi utcán végighaladva a Kossuth utca 16. számú házig faoszlopos egyenáramú hálózatot létesít, s ezen hálózaton - mely még mérőberendezés nélkül működik - indul meg az első magyarországi villamos energia közcélú felhasználása. E hálózat egykori vasoszlopa ma is látható a Kossuth és Rákóczi utcák sarkán! "

49 Tehát arra, hogy pontosan melyik évben gyulladt ki a villany, nincs pontos válasz. Semmiféle alapítási okirat, gépvásárlási számla, korabeli újságcikk nem ismeretes. Azonban 1888-1930 között, 42 esztendőn keresztül - mindenkor ráfizetéssel - de erejéhez mérten „világította" a várost. 1887-ben az alapító I. Ferenc Józseftől a Szálkai előnév mellé nemesi címet kapott. Szálkai Jakab egyik leánya Vázsonyi Vilmos képviselőhöz, a későbbi igazságügy-miniszterhez ment feleségül. Kikeresztelkedtek, de leszármazottaikat a gyártelepi vágányokra állított hosszú szerelvények vagonjaiba terelték és Auschwitzban pusztultak el. Szálkai Jakab nevéhez fűződik a mátészalkai kórház és a zsidó iskola is. Mátészalkán 1863-tól van zsidó anyakönyvezés. Onnan tudjuk, hogy 1867-1871 között az alábbi zsidó családok éltek a településen: Auspitz, Blau, Brundstein, Elefánt, Feldmann, Fischer, Füzép, Grünfeld, Haász, Horovitz, Keller, Kohn, Koszovitz, Lefkovicz, Linczer, Markovits, Nánási, Péner, Pinretz, Roberstein, Rosenberg, Rosenwzis, Springer, Weinberger, Zölshelyi. A zsidók szerepe és súlya nem csökken, számarányuk - 1900-ban 1008, 1910-ben 1128, 1920-ban 1270, 1930-ban 1621 - a lakosság számával egyenes arányban nő. Azonban nemcsak a kereskedelem irányítása, a kézműves szakmák többsége kerül 47 Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegyék (1924-1938). Szerk.: Fábián Sándor, Bp., 1939. II. rész. 48 Straub Sándor: Magyarország és Horvát-Szlavonországok közcélra való elektromos áramfejlesztő telepei és elektromosan megvilágított helyiségei az 1911. évben. 1911. 48. lap 49 Megyer Árpád: Holdvilágos este nem tesz kivételt. Kelet-Magyarország-Mátészalkai melléklet, 1972. november 28.)