Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

IV. A szatmári zsidóság - 2. Nagykároly

Ösztreicher Mózes (Moshe Arye) 1774-1820, Yichak Franki (Frenkel Ignác) 1820-1834, Persl Méir (Mayer) (1811-1894) 1834-1894 - az 1868/69. évi kongresszust követő időben országosan is a status quo ante hitközségek legnagyobb tekintélye, Fürth Ferenc Ephraim 1895-1911, Schönfeld Lázár (Eliezer) 1911-1922. 1922-ben kivándorolt Palesztinába, Friedmann Bernát (Jissakhar Dov) dáján 1923-1944. Orthodox rabbik (A hitközség 1881-ben alakult): Schwartz Jákob Moshe 1881-1908, Brach Saul (1865-1940) 1910-1925, Yoel (Jajlis) Teitelbaum (1887-1979) 1925-1934 - Az orthodox hitközség a hászid irányzathoz csatlakozott. 1934-ben Nagykárolyból Szatmárra ment, 1944. június elején a Kasztner Rezső által összeállított csoportban menekült meg a deportálás elől. Horovitz Ábrahám (1897-1944) 1934-1944 - R Teitelbaum után a nagykárolyi orthodox hászid közösség két részre szakadt. A szigorú irányzatot követőket Horovitz vezette 1944-ig, amikor közösségével Auschwitzban megölték Grósz Sámuel (1898-1944) 19341944, a másik utód hitközség vezetője is a holokauszt áldozata lett. Zsinagógák Gróf Károlyi Sándor 1743-as szerződéséből kitűnik, hogy volt zsinagóga, valószínű ott, ahol a mai zsinagóga ál. 1832. március l-jén e zsinagógában került sor az I. Ferenc császár-király negyven esztendei uralkodása emlékére tartott hálaadó istentiszteletre, melyen Steiner professzor ékes magyar nyelven tartott beszédet. Az új templom építését 1 866-ban kezdték, majd 1890-ben felújították. Ez az épület ma a „zsidó köznek" nevezett városrészben áll. A főbejáraton héber felirat: „Szórd reánk áldásodat végnélkül." Az utolsó nagyszabású rendezvény a zsinagógában 1987-ben volt. A gazdagságot sugárzó monumentális zsinagóga