Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

IV. A szatmári zsidóság - 1. Szatmárnémeti - A hitközség története

Imaház a Várdomb utcában Templombelső a frigyszekrénnyel Berce Läufer rabbi imaháza a Mátyás király utcán, Eliezer Fisch rabbi imaháza a Békés Károly utcán, Ábrahám Róth rabbi imaháza a Kölcsey utcán, Reiter imaház a Széchenyi utcán, Kisiparosok imaháza a Bocskai utcán, S Rulem Schwartz az Iskola utcában, Zsidó kórházi imaház, Teitelbaum főrabbi imaháza a József főherceg utcában. A Szatmárnémetiben lévő tíz nyomdából nyolc zsidó tulajdonban volt. Boros Adolf könyvkereskedő nyomdájában többnyire hivatalos nyomtatványokat készítettek. Hirsch M. Lajos nyomdájának betűkészlete 90 százalékig héber volt, zsidó imakönyveket készített. Sok fiatal tanulta műhelyében a mesterséget. A nyomda történetének második korszaka Honig Miklós nevéhez fűződik, aki 1946-tól volt a nyomda tulajdonosa. Az üzem akkori neve Viitorul (Jövő), de csak 1948-ig - az államosításig - működhettek. Horovitz Mózes volt az Express Nyomda tulajdonosa. Kővári nyomdája az Atheneum volt. Itt nyomták a Reggeli Újságot, melynek Reizman Irma volt a főszerkesztője. A Szabadsajtó Könyvnyomda és Lapkiadó Rt. tulajdonosai közt találni Dénes Sándor újságírót, a Deutsch testvéreket, Halász Sándor újságírót stb. A Szamos napilap e nyomdában készült. Ez adta ki a Zsidó Jövő című lapot és a Derű című vicclapot havonta kétszer, melynek szerkesztője és írója Mandel Miklós nyomdász. Sájman Géza nyomdája családi vállalkozás volt. Művészi kivitelezésű nyomtatványai, meghívói a mai kor igényét is kielégítenék. Illusztrációit kézzel faragták,