Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

IV. A szatmári zsidóság - 1. Szatmárnémeti - Zsidó személyiségek

többségük egyedi darab volt. Rosenberg tulajdona volt a Papirus nyomda. Weisz Sándor nyomdája volt a betűtípus állománya, műszaki felszereltségének korszerűsége szerint a legjobb nyomda. Deportálása után fia, Weisz Imre vezette a nyomdát az államosításig. Zsidó személyiségek Acsády Ignác történész (1845. szeptember 9., Nagykároly - 1906. december 17., Budapest). Munkássága elismeréseként az MTA tagja. Elsőként írja meg a jobbágyság összefoglaló történetét. Legjelentősebb munkája a kétkötetes A magyar birodalom története. Adler Kaba grafikus, festőművész. Polgári neve: Adler Ernő (1912, Szatmárnémeti-? Izrael). A náci koncentrációs tábor túlélője. Emlékei grafikai munkáiban jelennek meg. Szatmárnémetiben megjelent albumának címe: ,,1944-1945 Auschwitz." A művész albumát az Auschwitzban mártírhalált halt szülei emlékének szenteli. 1947 januárjában jelent meg dr. Suta Mihai és Boros Jenő református lelkész előszavával Honig Miklós nyomdájában. Ezután elhagyta Romániát és Izraelbe ment, ahol elismert képzőművész lett. A Kaba felvett nevet Adler Elijáhu-ra módosította. Arányi Dezső tenorista (1859. augusztus 18., Szatmárnémeti - 1923. június 21., Pesterzsébet). Apja Goldberger Móric szabó, anyja Berkovits Sára. Színpadi pályája Szatmárnémetiben kezdődött. Eleinte prózai színész, humorista, később Európa-hírű operaénekes. Budapesten Bellovits Imrénél, Bécsben Geiringernél, majd Milánóban tanult. Brüsszelben debütált Meyerbeer Hugenották című operájában. A legnagyobb tenoristák egyike, szerepei francia repertoárok és Mozart. Becsky Andor (1898. február 28., Sárközújlak-) avantgárd költő. Bécsi, berlini, párizsi emigrációs évek után Budapesten telepedett le. 1957-től a Színháztudományi Intézet munkatársa volt. írásai az Utunkban, Korunkban jelentek meg. Benkő Alice szatmárnémeti születésű hegedűművész. A Zeneakadémiát Budapesten végezte. Szatmárnémeti koncertjeiről írt a Szatmár és Vidéke 1911. VI. 13/24; Szamos 1913. IX. 30. 224. száma. Berkovits Simon újságíró, író. Szatmárzsadányban született 1895. december 5-én. Romániából emigrált, mert politikai sztrájkok szervezéséért a szatmárnémeti haditörvényszék halálra ítélte. Kegyelemben részesült. A névtelen forradalmár című művében (1932) egy zsidó polgári környezetből induló falusi fiatalember küzdelmeit írja le. 1963 áprilisában halt meg Máramarosszigeten. Borgida István dr. művészettörténész, műkritikus. Szatmárnémetiben született 1918. március 8-án. A bukaresti egyetemen doktorált művészettörténetből. Munkásságában kiemelten foglalkozott a romániai magyar képzőművészettel. Borgida József dr. Az I. világháborúban olasz, orosz, román, francia harctéren volt szakasz-, majd századparancsnok. 1920-ban tett ügyvédi vizsgát Kolozsvárott. Részt vett a Zsidó Párt munkájában, így lett az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség so