Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

III. A holokauszt - 1. A ,jog" eszközeitől a haláltáborokig - Kormányprogramok, törvények, rendeletek

a korlátozások, melyek a román nemzetállamisággal együtt jártak, mint a magyarok számára. A bevonuláskor, sajnos, zsidóellenes szövegek is elhangzottak, mint például: „Kinek zsidó a babája, kössön kötelet a nyakába. " Az 1940-ben történt visszacsatolással, a trianoni döntéssel elrabolt erdélyi területek közül Máramaros, Szatmár és Ugocsa vármegyék visszanyerték az első világháború előtti területeket. Az 1941-es népszámlálás adatai szerint Szatmár vármegye legfontosabb zsidó központjai a visszacsatolt területeken a következők voltak: Helységnév Zsidók száma Szatmárnémeti 12 960 Nagybánya 3 623 Nagykároly 2 255 Nagysomkút 897 Szinérváralja 712 Aranyosmeggyes 316 Sárközújlak 179 Összesen : 20 942 A munkaszolgálat csak igazolta a zsidótörvényeket: megszűnt a magyar állampolgárok törvény előtti jogegyenlősége. Vallási, faji, nemzetiségi alapon osztályozták a magyar állampolgárokat. Az I. világháborút végigharcolt, kitüntetett zsidó vagy zsidó fajú katonatiszteket lefokozták, leszerelték. A kereszténynek született, de zsidó ősökkel bíró állampolgárokat szintén bevonultatták munkaszolgálatra, de a sárga karszalag helyett fehér karszalagot viselhettek. Horthy Miklós utasítására a sorozáson megjelenteket osztályozni kellett megbízhatóság szempontjából. A Fővezérség 1919. november 4-én rendeletbe adta: „a sorozásnál a zsidóság és a szervezett munkásság a katonai szolgálatra való behívástól kizárandó." 1919. december 6-án elrendelte a politikai foglyok katonai jellegű munkaszolgálatának felállítását. Az 1939. évi II. tc, amely a honvédelemről szól, a 87-89. paragrafusban rögzíti: „ nemre való tekintet nélkül minden olyan személy, aki tizennegyedik életévét betöltötte és a hetvenedik életévét túl nem haladta, köteles arra, hogy a honvédelem érdekében testi és szellemi képességének megfelelő munkáit végezzék. " Nem tárgyalja külön a zsidók munkaszolgálatba állítását, azonban végrehajtását jelentősen befolyásolta az érvénybe lépett két zsidótörvény. A közérdekű munkaszolgálat kereteit az 5070/1939. M. E. rögzíti. Ez az első hátrányos megkülönböztetést tartalmazó rendelet, amely alapjául szolgált a munkaszolgálattal foglalkozó 1941. és 1942. évi rendelkezéseknek. Az 1939. szeptember 23-án kiadott „Utasítás" kimondta ugyan, hogy „zsidóknak minősülő egyén a m. kir. Honvédségben sem tiszti (hasonló állású), sem altiszti, sem pedig tisztesi rendfokozatot el