Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

II. A betelepedéstől a vészkorszakig - 5. A „mézeshetek" után baljós árnyak

újságírót. A választmányban dr. Rosenfeld József, dr. Dénes Viktor, dr. Fekete Sámuel, dr. Fischer József, Rooz Samuné, Reuter Lajosné, dr. Steinfeld Géza kapott helyet. 1896-ban megjelenik Herzl Tivadar Judenstaat című könyve, amely terv és felhívás a zsidó állam megalakítására. A cionizmus erdélyi elterjedésében nagy szerepe volt dr. Rónay Jánosnak (1849-1919), aki 1897-ben részt vett a Baselben az első kongresszuson. 0 szervezte meg Kolozsvárott az első cionista szervezetet. Szatmárnémetiben dr. Jordán Sándor főrabbinak volt elsődleges szerepe, majd Borgida József ügyvéd, dr. Schwartz Lajos, Schiffer Jeromos is felvállalta az eszme terjesztését. 1910-ben már 300 tagja volt a szatmárnémeti cionista szervezetnek, amely akkor ünnepelte ötéves fennállását. Rendszeressé váltak az összejövetelek, felolvasó ülések. Az Eötvös utcában megépült székházukhoz imaház is kapcsolódott. 1882 júniusában a Szamos című lap az oroszországi zsidóüldözést észleli: „Idegen zsidó arcok tűntek fel a napokban városunkban. Ezen hosszú, rengő szakállú, atlasz kaftános, félénk tekintetű, megviselt alakok az orosz zsidóüldözés boldogtalan menekültjei. A szomszédos Máramaros és Ugocsa megyét már hetek óta tartják ellepve, s most a jövő reményében hozzánk szállingóznak, az elhagyott helyett új hazát ke»31 resve. J1 Szinérváralján egy Gelbman Mózes nevű, útlevél nélküli orosz zsidót találtak, aki Kisinevből a katonaság elől szökött meg és már ötödik éve a Királyhágón túl bujdosott. Mások környékbeli zsidó lányokat vesznek feleségül, így szerezve meg a letelepedési jogot. Az „idegen arcokat" nem mindenki fogadta lelkesedéssel. 1884-ben Oroszországban ismét felújult a zsidóüldözés: temérdek ház és zsidó család lett a tömeg áldozata. Ennek eredményeként újabb betelepedési hullám tapasztalható. Dr. Jeshurun Elijáhu

32 Az élő zsidó történelem című munkájában a romániai antiszemitizmusról ír: „Az oláh fejedelemségek és az 1878-ban megalakult román királyság híresek voltak antiszemitizmusukról. Csalással és erőszakkal sikerült megcsorbítaniuk zsidó polgáraik jogait. Megváltozott a helyzet 1919-ben, amikor francia támogatással megalakult Nagyrománia... Az állam ugyan érdekelve volt abban, hogy az addig magyarnak, orosznak és németnek számító erdélyi, beszarábiai és bukovinai izraelittik ezen túl zsidók legyenek. Másrészt minden úton ki akarták szorítani a gazdasági élet sáncaiból... " A csaknem egymilliós zsidó kisebbség nagy része szegénységben élt. A gyűlölködés szellemi atyja a jasi egyetem híres Cuza professzora volt. Az antiszemitizmus fokozódott a hitleri birodalom befolyásának növekedésével. Ady Endre írja a román antiszemitizmusról Goga Octavian vádjai című tárcájában (1913): „Hát először is tudni kell, hogy Romániában, s Bukarestben az antiszemita leköpi a dzsentrit, a dzsentri a polgárt, a polgár a parasztot, a paraszt a kutyát, a kutya a zsidót... Nincs kedvem itt a románok legszebben fejlett antiszemitizmusához magyarázatokkal szolgálni, a romániai zsidógyűlölet majdnem Bizáncian szép... " 31 Szamos, 1882. VI. 4/45. 32 Natangán, Izraelben él.