Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

II. A betelepedéstől a vészkorszakig - 5. A „mézeshetek" után baljós árnyak

báránybőrbe burkolt farkasvadság' '-nak nevez a szerző. Keményen elítéli a vallási gyűlöletet és bízik a törvényhozás józanságában, hogy a tízparancsolat ősi vallását befogadják rövidesen a többi elismert vallás közé. Az első világháború előtti évtizedeket Ferenc József-i „szép idők"-nek nevezik. Új lehetőségek nyílnak meg a zsidóság számára, tízezerszámra küldik gyermekeiket bel- és külföldi egyetemekre, tömegesen költöznek a városokba. A jiddis kezd elsorvadni. Nem ritkák a vegyes házasságok. A környező országokban dúló antiszemitizmus miatt folyamatos a bevándorlás. 1894. február 14-én Budapesten megalakul az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság. 1896-ban országos ünnepségeket tartanak a Millennium alkalmából. Szatmárnémetiben erről két alkalommal is megemlékeznek. 1896. május 9-én az Izraelita Népiskola tanuló ifjúsága tart rendezvényt, május 10-én a zsinagógában szerveznek megemlékezést, melyről így ír a helyi sajtó: ,, ...városunk izraelita lakossága május 10-én ülte meg a Millenniumi ünnepet. Pazar fénnyel volt díszítve az izraelita zsinagóga - az ünnepély színhelye. A minden jelöl lengő nemzeti színű zászlók, a szőnyegek és a virágok színpompája, a csillogó villanyfény gyönyörű látványt nyújtott... a földszinten férfiak szorongtak tömött padsorokban, a karzatot nők foglalták el. Az ünneplő közönség soraiban az izraelita híveken kívül sok keresztény polgártárs is megjelent, azt tartván, hogy a haza mindannyiunk édesanyja és egyek vagyunk mindannyian, amikor a haza boldogságáért imádkozunk. Az ünnepség 11 órakor kezdődött az örökbecsű zsoltárokkal (40, 18, 20, 21, 71, 72) és az ősz rabbi (Mandelbaum Farkas) a tóraszekrény elé állva az ősrégi héber nyelven gyönyörű hazafias imát mondott, melyet Staeuer Ábrahám magyarra fordított. A főrabbi imája után a kántor az énekkarral szebbnél szebb egyházi zsoltárokat énekelt. Az istentiszteleten megjelent a város tisztikara... polgármester, törvényszék, járásbíróság, ügyészség képviselői és több hivatalos vezető. " A szatmári zsidóság életében változást hoz a Mandelbaum főrabbi halála utáni esztendő. Szakadás állt be az ortodoxok és haladók között. Az ortodoxok megtartották a hagyományos ruházatot, a jiddis nyelvet. Ez a merevség valamelyest oldódott Grünvald Juda főrabbi idején, aki ha akadozva is, de már tudott és akart is magyarul beszélni. 1907 májusában az orosz pogrom elől menekülő zsidók érkeztek. A haladó szellemű zsidóság, amely status quo ante néven csoportosult, egyre nagyobb szerephez jut a város gazdasági, szellemi, kulturális, politikai életében. Egyre többen változtatták német nevüket magyarra. A befogadás magyar részről olyan nagymértékű volt, hogy zsidó családok jutottak nemességhez (Csengeri Máj erek, Neumann báró stb.). Fejtő Ferenc ezt az időszakot a magyar-zsidó kapcsolatok mézesheteinek nevezte.

30 A zsidóság egy nagy rétege tudott váltani az előrelépés, a haladás, a felemelkedés érdekében, elősegítve ezzel az egész magyar társadalom polgárosodását. A Művészház szatmárnémeti zászlóbontása 1911. május 9-én volt. A Művészház képtár és múzeum létrehozását jelentette, melynek feladata a kulturális örökség felkutatása, összegyűjtése volt. Az igazgatóság tagjai között ott találni Dénes Sándor zsidó Fejtő Ferenc: Magyarok és zsidók közös történelméről. Paris, Balland, 1997.