Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

II. A betelepedéstől a vészkorszakig - 5. A „mézeshetek" után baljós árnyak

báránybőrbe burkolt farkasvadság' '-nak nevez a szerző. Keményen elítéli a vallási gyűlöletet és bízik a törvényhozás józanságában, hogy a tízparancsolat ősi vallását befogadják rövidesen a többi elismert vallás közé. Az első világháború előtti évtize­deket Ferenc József-i „szép idők"-nek nevezik. Új lehetőségek nyílnak meg a zsidó­ság számára, tízezerszámra küldik gyermekeiket bel- és külföldi egyetemekre, töme­gesen költöznek a városokba. A jiddis kezd elsorvadni. Nem ritkák a vegyes házassá­gok. A környező országokban dúló antiszemitizmus miatt folyamatos a bevándorlás. 1894. február 14-én Budapesten megalakul az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság. 1896-ban országos ünnepségeket tartanak a Millennium alkalmából. Szatmárnéme­tiben erről két alkalommal is megemlékeznek. 1896. május 9-én az Izraelita Népisko­la tanuló ifjúsága tart rendezvényt, május 10-én a zsinagógában szerveznek megemlé­kezést, melyről így ír a helyi sajtó: ,, ...városunk izraelita lakossága május 10-én ülte meg a Millenniumi ünnepet. Pazar fénnyel volt díszítve az izraelita zsinagóga - az ün­nepély színhelye. A minden jelöl lengő nemzeti színű zászlók, a szőnyegek és a virágok színpompája, a csillogó villanyfény gyönyörű látványt nyújtott... a földszinten férfiak szorongtak tömött padsorokban, a karzatot nők foglalták el. Az ünneplő közönség so­raiban az izraelita híveken kívül sok keresztény polgártárs is megjelent, azt tartván, hogy a haza mindannyiunk édesanyja és egyek vagyunk mindannyian, amikor a haza boldogságáért imádkozunk. Az ünnepség 11 órakor kezdődött az örökbecsű zsoltárok­kal (40, 18, 20, 21, 71, 72) és az ősz rabbi (Mandelbaum Farkas) a tóraszekrény elé állva az ősrégi héber nyelven gyönyörű hazafias imát mondott, melyet Staeuer Ábra­hám magyarra fordított. A főrabbi imája után a kántor az énekkarral szebbnél szebb egyházi zsoltárokat énekelt. Az istentiszteleten megjelent a város tisztikara... pol­gármester, törvényszék, járásbíróság, ügyészség képviselői és több hivatalos vezető. " A szatmári zsidóság életében változást hoz a Mandelbaum főrabbi halála utáni esztendő. Szakadás állt be az ortodoxok és haladók között. Az ortodoxok megtartot­ták a hagyományos ruházatot, a jiddis nyelvet. Ez a merevség valamelyest oldódott Grünvald Juda főrabbi idején, aki ha akadozva is, de már tudott és akart is magyarul beszélni. 1907 májusában az orosz pogrom elől menekülő zsidók érkeztek. A haladó szellemű zsidóság, amely status quo ante néven csoportosult, egyre nagyobb szerephez jut a város gazdasági, szellemi, kulturális, politikai életében. Egyre többen változtatták német nevüket magyarra. A befogadás magyar részről olyan nagymérté­kű volt, hogy zsidó családok jutottak nemességhez (Csengeri Máj erek, Neumann báró stb.). Fejtő Ferenc ezt az időszakot a magyar-zsidó kapcsolatok mézesheteinek ne­vezte. 30 A zsidóság egy nagy rétege tudott váltani az előrelépés, a haladás, a felemel­kedés érdekében, elősegítve ezzel az egész magyar társadalom polgárosodását. A Művészház szatmárnémeti zászlóbontása 1911. május 9-én volt. A Művészház képtár és múzeum létrehozását jelentette, melynek feladata a kulturális örökség felku­tatása, összegyűjtése volt. Az igazgatóság tagjai között ott találni Dénes Sándor zsidó Fejtő Ferenc: Magyarok és zsidók közös történelméről. Paris, Balland, 1997.

Next

/
Thumbnails
Contents