Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

II. A betelepedéstől a vészkorszakig - 5. A „mézeshetek" után baljós árnyak

adományával. A legnagyobb, 150 pengő - Freund Ábrahámtól -, a legkisebb, 12 pengő volt. 240 pengőért vásároltak telket a Vécsey családtól a Várdomb utcában. 1858-ban már át is adták az első zsinagógát, amely harminchárom évig működött. A helyén épült fel 1892-ben a 850 személyt befogadó ortodox Nagyzsinagóga, melynek mintájául - a sátoraljaújhelyi építész, Jenik Béla számára - a nagyváradi ortodox zsinagóga szolgált. A húszas évek derekán imaház épült a zsinagóga mellé. A zsidóságról tárgyi bizonyítékok csak a XIX. századtól vannak. 1850-től egyre több kérelmező szeretne a városba jutni. Elfogadják Rosenberg József mándoki gránátos, Neumann Izrael helyi tanító és Heilprin Izsák ungvári lakos kérését. Visszautasítják Grosz Mózes ombodi, Schwimmer Mayer nagytarnai, Holstein Sándor apai, Favecs Herskó atyai, Levinger Leopold királydaróci, Izsák Jónás udvari, Zacharias Ferenc pettyéni, Markovits Elek gércei, Zemplényi Izsák lázári, Hersli Áron szamoskóródi lakos kérelmét. Menórák (gyertyatartók) a 19. századból 5. A „mézeshetek" után baljós árnyak Az 1868. december 10-ei, Pesten összehívott izraelita egyetemes ülés a Magyarországon élő 516 658 zsidót 26 községkerületbe sorolta. A Szatmár megyei zsidóságot a 19. kerületbe, Közép-Szolnok, Kraszna és Kővár vidékével együtt. A kerület 1869ben 25 047 zsidót számlált. A kerület szervezésével Berger Gyula nagykárolyi lakost bízták meg. 1880-ban Szatmárnémetiben az etnikumok együttélésének szép példájáról olvasni: „A szatmárnémeti izraelita ifjúság február hó 28-án a Zöldfához címzett szállodában álarcosbált rendezett, amelyen városunk keresztény és zsidó személyiségei egyaránt részt vettek" 27 Szatmár című hetilap, 1880. február 21/8.