Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

II. A betelepedéstől a vészkorszakig - 3. A zsidók a szabadságharcban

1895. október 18-án kihirdették a „recepciós" törvényt (1895. XLII. Tc.) is, amely a zsidó (izraelita) vallást „törvényesen bevett vallásnak nyilvánítja", s ezzel kimondja, hogy a zsidók vallása egyenjogú az ország többi vallásával. Érdemes kiváló személyiségek nevét ebből és a későbbi időkből is megjegyezni. Az első zsidó vallású képviselő a parlamentben Wahrmann Mór, Falk Miksa újságíró, Széchenyi bizalmasa. Az 1867-es kiegyezés létrehozásában nagy szerep jutott Wertheimer Edének, aki Andrássy Gyulának volt a jobbkeze. Ugyanez mondható el Kónyi Manóról, aki Deák Ferenc mellett dolgozott. Kossuth Lajos bizalmasa volt Helfy Ignác, Horn Ede. A XX. századi példák között találni Tisza István néhány munkatársát: Márkus Miksát, Vészi Józsefet, Vadász Lipótot, Lukács Józsefet, Vida Jenőt. Nem lehet megfeledkezni Vázsonyi Vilmosról. Miniszteri tisztségig jutott: báró Harkányi János (kereskedelmi), Hazai Samu vezérezredes (honvédelmi), báró Szterényi József (kereskedelmi), báró Korányi Frigyes, az orvosprofesszor közgazdász fia (pénzügy). E lázas időszak együtt járt a zsidóság belső forrongásaival. 1848. július 5-10. között Budapesten zajlott a zsidóság országos képviselőinek tanácskozása, melynek célja az egyenjogúsítás. Egyesek úgy vélik, ennek érdekében vallási engedményeket kell tenni. Kossuth Lajostól hangzott el először, hogy a zsidók egyenjogúsítását belső vallási reformnak kell megelőznie. 1848. április elején zsidó egyetemisták felhívással fordultak a fiatalsághoz, hogy reformálni kell a zsidó vallást. Az istentisztelet átalakítását akarják: ima az ország nyelvén történjen, legyen ének és zenekíséret, a zsidók födetlen fővel lépjenek a templomba. A reformbarátok 1848. április 28-án országos vezetőséget hoztak létre. Elnöke Einhorn Ignác. Tagjai: Diósi, Eisler, Engel, Fanta, Gletzinger, dr. Kollinszky, Ligeti, Mayer, dr. Pollák, dr. Saphier, dr. Schiessinger, Strasser. Június 25-én tették közre programjukat, július 8-án tartották meg alakuló ülésüket és létrehozták a Magyar Izraelita Reformegyletet, melynek elnöke dr. Rózsay (Rosenfeld) József lett. A refonnokról szóló anyagot átadták Schwab Löv rabbinak véleményezésre, aki úgy ítélte meg, hogy az új tan megtagadja az izraelita vallás dogmatikáját, de új vallásnak sem lehet nevezni. A Magyar Izraelita Középponti Reformegylet 1848. szeptember 27-én saját imaházában sajátos istentiszteletet tartott: magyar nyelvű karének orgonakísérettel, Einhorn Ignác rabbi beszéde, német nyelvű karének, német nyelvű avatóbeszéd, német nyelvű imák. Ünneppé tették a vasárnapot is. A férfiak belépéskor levették a kalapot. Nem használtak halotti ruhát, talliszt. A vallási reformtörekvések ekkor még nem okoztak törést Szatmárnémeti ortodox zsidó hitközségeinek életében. Nagyváradon, Nagybecskereken alakultak csak reformszervezetek. A reformszervezetek később életképtelennek bizonyultak Budapesten kívül.