Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

II. A betelepedéstől a vészkorszakig - 4. Amiről az anyakönyvek mesélnek

4. Amiről az anyakönyvek mesélnek Aki a szatmárnémeti születési anyakönyveket áttekinti, az nemcsak a születés idő­pontját, a szülők nevét és lakhelyét tudja meg, hanem a gyermeket világra segítő bá­ba, a körülmetélő, a tanúk és a névadók nevét, valamint a szülés helyszínét. A Szat­már Megyei Levéltárban lévő dokumentumokból kitűnik, hogy a születések nyilván­tartása 1850. július 30-ától történt. Abban az évben 11 szülést vezettek be (6 kislányt és 5 fiút). A nyilvántartásokból az is kitűnik, hogy a város minden utcájában laktak zsidók. A zsidó közösségek által a legkedveltebbek: Varga, Piac, Nemes, Csizmadia, Fazekas, Nagy-híd utca. A keresztény és zsidó családok nem szigetelődtek el egymás­tól. A legnagyobb főutcáktól a városszéli vagy tanyai településekig együtt laktak zsi­dók és keresztények. Zsidó mennyegző A Házasok Anyakönyvének hatalmas iktatókönyv oszlopaiból megtudhatjuk a vőlegénnyel és menyasszonnyal kapcsolatos adatokat (név, foglalkozás, életkor, szülei neve, lakhely), valamint az esketés időpontját, helyét, hol és hányszor hirdet­ték, a tanúk, az eskető nevét. Az első esküvő időpontjául 1851. augusztus 10-e van beírva: Schreiber Móric 27 éves cipész, az apja Schreiber Dávid, a Vár utca 35. szám

Next

/
Thumbnails
Contents