Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

II. A betelepedéstől a vészkorszakig - 2. Az emancipáció rögös útján - A jogegyenlőség, az asszimiláció

2) A fennálló feltételek mellett gyárakat a zsidók is állíthatnak, kereskedést és mesterségeket akár maguk, kezükre, akár vallásukbeli legények segítségével is űzhetnek, s ifjaikat ezekben taníthatják — azon tudományokat pedig és szép mesterségeket, miknek gyakorlatában eddig is voltak, azután is gyakorolhatják. 3) Egyébiránt köteleztetnek, hogy állandó vezeték- és tulajdon nevekkel éljenek, a születendők pedig vallásuk papjai által vezetendő anyakönyvben bejegyeztessenek. 4) Továbbá kötelesek minden oklevelet és szerződéseket a hazában és kapcsolt részeken divatozó élő nyelven szerkeszteni, 5) A mennyiben az izraeliták polgári telkeknek szabad szerezhetése gyakorlatában lennének, az ily városokban, ezen gyakorlat jövendőre nézve is megállapíttatik... " Zay Károly és Eötvös József volt az, aki már 1844-ben nagy erőfeszítéseket tett az országgyűlésben Deák Ferenc vezetésével, hogy elfogadják a zsidók teljes egyenjogúságát. 1846 márciusában a pesti zsidó hitközség meghívására 42 megyéből és 10 szabad királyi városból összejöttek, és a türelmi adó megváltoztatásáról tanácskoztak. Elhatározták, hogy a megváltási összeget, 1 200 000 forintot elfogadják. Még ez évben V. Ferdinánd

15 eltörölte a türelmi adót. Az 1867. évi XVII. tc. az izraeliták egyenjogúsításáról így intézkedik: /. „Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikaijog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilváníttatnak. " Az 1895. XLII. tc. a zsidók teljes egyenjogúsítását biztosította: 1) „Az izraelita vallás törvényesen bevett vallásnak nyilváníttatik. 2) Az 1868. LI II. Tc. rendelkezései az izraelita vallásúakra is kiterjednek, 3) Lelkész (rabbi) és hitközségi elöljáró az izraelita felekezetnek csak olyan tagja lehet, aki magyar állampolgár és képesítését Magyarországon szerezte. " A törvény megjelenése után szégyenteljes zsidóellenes kampány indult. A zsidóellenes tüntetésektől a tettlegességig a gyűlölködés a legkülönbözőbb formában tette próbára a zsidóságot. A zsidók katonai szolgálata is érzékeny pont volt a magyarok szemében. II. József 1788-ban kiadott rendeletét, amely a zsidókat is katonai szolgálatra fogta volna, Magyarországon nem tartották elfogadhatónak, s nem is követték. 15 V. Ferdinánd (1793-1875) I. Ferenc fia. 1835-től osztrák császár, magyar, cseh király. 1848. december 2-án lemond unokaöccse, Ferenc József javára.