Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

IV. A szatmári zsidóság - 6. Községi adattár

TEREP A XVIII. század közepétől a XIX. század közepéig csak néhány zsidó lakta. Szinérváraljához tartozott. Később zsinagóga, mikve, temető és sakter szolgálta az egyre növekvő létszámú zsidóság hitéletét. 1900-ban 91, 1920-ban 128, 1930-ban 195(186 jiddis anyanyelvű), 1941-ben 263 fő, az összlakosság 16,6 százaléka. 1944-ben a szatmárnémeti gettóból kerültek Auschwitzba. 1945-ben zsidó a településen nem él. TISZABECS Az I. világháború hősi halottai: Gottesmann Dávid, Zelman Dezső. Zelman Endre, aki helybeli hétgyermekes családban született, 1923-ban szatócsüzletet nyitott, majd 1924-től vezeti a fakereskedést. 1941-ben 72 zsidó élt a településen, akik a mátészalkai gettóból kerültek Auschwitzba. 1945-ben zsidó a településen nem található. TISZAKÓRÓD Mátyás Márton 1880-ban malmot alapított. Kertész József 500 holdas birtokát 1903-tól fia, Kertész Miklós vezette. Schwartz Herman 1906-tól élt a településen, vegyeskereskedő, kocsmáros, gazdálkodó és községi képviselő. Az I. világháborúban elesett Kaufmann Ferenc. Mátyás Hermann 1928-tól a gépkovácsiparban önállósította magát, majd 1937-től Mátyás Istvánnal a Mátyás Márton és Fiai Hengermalom és Olajgyár társtulajdonosa. Zsürger László földbirtokos gazdaságát 1937-től Grosinger Miklós gazdasági ispán vezette. 1941-ben 27 zsidót írtak össze. Őket először Kölesére, majd Mátészalkára, onnan Auschwitzba vitték. 1945-ben a településen zsidó nem él. TUNYOG Az 1848/49-es szabadságharc idején Róth Bertalan földműves nemzetőr lett. Kreismann Bernát és Kreismann Márton kereskedő. 1909-től Kreismann Bernát - aki az I. világháborúban több kitüntetést kapott s őrmesterként szerelt le - terménykereskedelemmel foglalkozott. Az I. világháborúban megsebesült Kesztenbaum Endre. Őrvezetői rangban, kitüntetéssel szerelt le Ungár Mór kereskedő. Hősi halált halt Ungár Lajos és Weisz Ivor hadnagy. Az I. világháborúban harcoló Groszmann Mór kereskedő 1919-ben üzletet nyitott, községi képviselő lett. 1930-tól Klein Andor tanyáját Hirschfeld Andor gazdatiszt vezette. 1933-tól az öt alkalmazottat foglalkoztató hengermalmot Kesztenbaum Endre bérelte. 1941-ben 70 zsidó élt a településen. A deportálás után zsidó nem található. TÚRRICSE Mózes Lajos 1906-ban nyitott kereskedést, virilis képviselő lett. Az 1920-as években gazdálkodott Grosinger Salamon és fia, Miklós, aki később a Szatmár megyei birtokok ispánjaként működött. 1941-ben csak a Mózes család tagjai - hat fő -