Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

IV. A szatmári zsidóság - 6. Községi adattár

éltek a településen, akiket a mátészalkai gettóból vittek Auschwitzba. Egyikük sem élte túl a deportálást. TYÚKOD A tyukodi zsidóság a Csenger környéki zsidóság része volt, akiket egyenes, istenfélő embereknek ismertek. Az 1848/49-es szabadságharcban Klein Farkas haszonbérlő nemzetőr lett. Az I. világháborúban elesett Klein József. A zsidóság főleg kereskedéssel foglalkozott. Már az első bécsi döntés után Tyúkodon élt Herskovits Mórné birtokos, akinek vegyeskereskedése is volt, amelyet két fiával - Dezsővel és Mórral - közösen vezetett, jelentős volt Klein Antal vegyeskereskedése is, amelyet 1934-től fia, Klein József vezetett. A zsidóságnak temploma nem volt, csak egy kétszobás, piros cseréptetős parasztház állott a többi között, melyet középen egy kis bejáró választott el. A jobbra nyíló szobában a sakter lakott, balra a helyi templomként használt helyiség volt. 1941-ben a zsidóság létszáma 80 fő. 1944-ben 77 főt deportálnak előbb a mátészalkai gettóba, majd Auschwitzba. A holokausztot 12-en élték túl - köztük egy nő -, de mivel lelki nyugalmat nem találtak, 1949-ben elhagyták a települést. Az egyetlen nő Izraelben él. URA Az I. világháborúban elesett Kaufmann Miklós. 1923-tól terménykereskedő Hermann Mór, aki 1931-ben vegyeskereskedést nyitott. 1941-ben 41 zsidót írtak össze, 1945-ben zsidó nem található. USZKA A XIX. század utolsó éveiben a községben él Lebovits Mór gazdálkodó, aki őrvezetői rangban szerelt le az I. világháborúban. Az 1929-től önállóan gazdálkodó Lebovits Viktor virilis községi képviselő, miként Fischer Ferenc földbirtokos is. 1941ben 12 zsidót írtak össze. 1945-ben a településen zsidó nem élt. VÁLLAJ 1944-ben dr. Kádár József (szül. 1890-ben) és családja élt a faluban. 1919-től volt a település orvosa. Dr. Kádár József és felesége a holokauszt áldozata lett. Fiai Lajos, Sándor, Pál. Utóbbi A közgyógynapszámos és fia című munkájában állított emléket szüleinek. 1945 óta a településen zsidó nem élt. VÁMFALU A XVIII. század végén már éltek itt zsidók, akik termékeladással és gyümölcskivitellel foglalkoztak. Kezdetben Szinérváraljához tartoztak, később zsinagóga, mikve, temető, sakter szolgálta a vallási életet. Létszámuk 1869-ben 120, 1910-ben 160, 1920-ban 68, 1930-ban 213 (mind jiddis anyanyelvű), 1941-ben 226 fő. Az E—II. világháború között a cionista mozgalmat Klepner Zoltán irányította. A zsidóság a