Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

IV. A szatmári zsidóság - 6. Községi adattár

Arra gondolok, hogy az adatgyűjtésem során milyen sok és szivélyes segítséget kaptam az emberektől - polgármesterektől, falusi tanítóktól, túlélőktől, meghurcoltaktól. Úgy érzem ők is segítették húzni a harangot a múló emlékezet ébresztésére. Hiszek abban, hogy a holtakért nemcsak a madár énekel! 6. Községi adattár ADORJÁN 1848-ban Medlovics Ájzik haszonbérlő nemzetőrnek jelentkezett. 1910-ben 9, 1920-ban 17 zsidó élt itt. 1941-ben 552 lakosból hat zsidó. A községközpont, Sárköz nem tartozott Szatmár megyéhez. 1949-ben nincs zsidó a településen. APA A XVIII. század közepén a Korniss- és Vécsey-birtokon telepedtek le a zsidók. 1850-ben Holstein Sándor Szatmárnémetiben történő letelepedését elutasítják. 1890ben 188, 1900-ban 93, 1910-ben 143, 1920-ban 60, 1930-ban 110 zsidó élt a településen. (80 fő jiddis anyanyelvűnek vallotta magát.) 1941-ben 99 zsidót írtak össze, imaházzal, mikvével, temetővel rendelkeztek. A lakosságot a szatmárnémeti gettóba vitték. 1947-ben még negyvenen voltak, 1970-ben a településen zsidó nem található. ARANYOSMEGGYES Az 1800-as évek elején telepedtek le a zsidók, akik közül Markovits Ábrahám és Nuszle Miklós nemzetőrként vett részt az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban. 1869 után lélekszámuk 200-300, 1910-ben 293, 1920-ban 357, 1930-ban 260, 1941-ben 316. Rabbijaik: Cvi Günsberg (1860-1893, haláláig), Arje Günsberg (1893-1933, haláláig), Smelke Günsberg (1933-1944-ig, a holokauszt áldozata lett). Zsinagóga a XIX. század közepén épült, mikve és temető is volt. A szatmárnémeti gettóba deportálták őket. 1947-ben a környező településekkel együtt 69 főt írtak össze. 1970-ben zsidó nem található. AVASFELSŐFALU Az 1750-es években telepedtek le, és 1780-ban már hatósági nyilvántartás is volt az ott élő zsidókról. Temetővel, mikvével, zsinagógával rendelkeztek. Létszámuk 1869-1910 között átlag 300, 1910-ben 329, 1920-ban 240, 1930-ban 538, melyből 533 jiddis anyanyelvűnek vallotta magát. Rabbijaik: Pinhasz Weinberger (1845-1893, haláláig), Jehuda Léb Weinberger (1893-1930, haláláig), Smuel Teitelbaum (1930-1944, Auschwitzban halt mártírhalált). A község jelentős szülöttje Góth (Grósz) Móric (1873-1939) festőművész, a nagybányai iskola neveltje. Az I. világháború után Hollandiában telepedett le. Leánya, Góth Sára sikeres portréfestő lett, Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban láthatók festményei. 1941-ben 502 zsidót