Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

IV. A szatmári zsidóság - 5. Csenger

A zsidóság száma folyamatosan nőtt és egyre több lett a zsidó vállalkozó. A Lichtmann-féle kereskedés 1809-től működött, és 1880-tól ők intézték a temetkezést is. De ismert volt a környéken Leichtmann Gyula ( 1890) malma, Grünfeld Mózes ( 1910) fatelepe, Katz Károly (1920) divat- és textiláruüzlete, Klein Hermann (1925) bádogos cége, Rosenberg Ignác (1935) bőrkereskedése. 1930-tól Gelberék tulajdonába került a csengeri gőzmalom. Az első világháborúban részt vettek: Groszmann Artúr, Groszmann Fülöp, Kaufmann Ede, Grünfeld Sámuel, Katz Károly. Lichtmann Dezső hazatérte után a harctéren szerzett betegsége miatt meghalt, kitüntetéssel szerelt le Katz Sándor, hadirokkant lett Schwartz Antal kereskedő. Az I—II. világháború között Reintz Hermann vezette - 1926-tól - a Csenger és Vidéke Takarékpénztárt. 1941-ben 800 zsidó élt a településen. 1944-ben Berger Samu a hitközség elnöke, neki is végig kellett néznie, hogyan verik szét a csendőrök a frigyszekrényt baltával. 1944. október 23-án - alig három nappal a felszabadulás előtt a csengeri állomáson a 110/5 munkaszázad parancsnoka, Vitéz Máté kilenc munkaszolgálatost lőtt agyon, köztük a nagybányai Scherer Jenőt és testvérét, Rezsőt. A deportálásból 25-30-an tértek vissza. 1970-ben a településen zsidó már nem élt. Ide hozták az urai, komlódtótfalui, csengerújfalusi, csengersimai, szamosbecsi, szamosdarai zsidókat is, és innen együtt mentek a mátészalkai gettóba. Szatin Zsigmond idős nyomdász - aki se enni, se inni nem volt hajlandó - a mátészalkai gettóban halt meg. Csengerből 602 zsidót deportáltak a mátészalkai gettóba, majd Auschwitzba. Az elpusztítottak emlékét őrzi az 1994-ben emelt emlékmű. A köztéri mementó Kurucz Imre szobrászművész tervei alapján épült, a főtéren állították fel. A három méter magas, negyven centiméter átmérőjű süttői mészkő oszlopot kilencven centiméter magas, lehulló madár díszíti. Az oszlop mellett 60x30x100 centiméter szakított szikla, rajta katonasisak és olajág látható. A kompozíció két és fél méter átmérőjű, mészkőlappal burkolt alapon van, hatvan centiméter magas földplasztikai kiemeléssel. Az emlékművön olvashatók a zsidó mártírok nevei - a lista nem pontos. (Lásd a Függeléket.) Állok az emlékmű előtt, a lehulló madár - a kegyetlenül elpusztított embertársaimjelképe eszembejuttatja ismét Kányádi Sándor verset. Sírkövek a csengeri zsidó temetőben