Fazekas Árpád: Adatok a fogászat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei történetéhez - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 15. (Nyíregyháza, 2008)

2. A fogászat hazai kialakulása

Árkövy József a jelentősebb, akinek már az apja is „fogművész" azaz fogtechnikus volt, Arnstein Márton. A fia 1862-ben magyarosított Árkövyre, s az 1875/76. tanévben lett orvos- és sebész doktor Pesten, majd 1 hónappal később fogászmesteri oklevelet is szerzett. Ezután tanulmányozta az angol, a francia és a német fogászati viszonyokat. Árkövy négy évtizedes tudományos pályafutása alatt több intézményt is létrehozott. Nevéhez fűződik a már érintett Foggyógyintézet (1880-1889, Magyar utca 21.), a Fogászati Intézet (1890. február 8.) és végül 1909-ben a Stomatológiai Klinika megszervezése. Fontos, hogy 1906-ban nyilvános rendkívüli tanárként az Orvosi Kar teljes jogú tagja lett. Sok kitűnő kartársával került baráti kapcsolatba, így Jendrassik Jenő, Balogh Kálmán és Thanhoffer Lajos professzorokkal. Az itt bemutatott „Foggyógyintézet" című olajfestményt is Dr. Thanhoffer Lajos professzor készítette. A kép elveszett és csak a Stomatológiai Közlöny 1906. évfolyama őrizte meg (Huszár György könyvének a 145. oldalán felhasználta). Árkövy József legkiválóbb tanítványai: Rothman Ármin (1860—1932), Hattyasy Lajos (1854-1925), Antal János (1869-1946), Szabó József (1874-1937) és Salamon Henrik (1865-1944), akik mind egyetemi magántanárok lettek. Árkövy József és tanítványai az Orvosi FI et i lap hívei és cikkírói voltak, akik kíméletlenül vitáztak az ellentábor, a Gyógyászat c. lap szerzőivel.