Fazekas Árpád: Adatok a fogászat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei történetéhez - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 15. (Nyíregyháza, 2008)
3. A fogorvoslás megyei tükre
3. A FOGORVOSLÁS MEGYEI TÜKRE Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye lakóit és egészségügyi dolgozóit elsősorban a fogorvoslás helyi adatai: a régészeti leletek, orvoskönyvek, egykorú feljegyzések és újságcikkek érdekelhetik. Ezeknek még a mozaikszerű felsorolása is fontos és értékes, de a könnyebb áttekinthetőség kedvéért - amennyire lehetséges időrendben mutatjuk be a fogászat megyei múltját. Már említettük, hogy Kalitz Nándor_régész 16 1957-ben Gáva község (volt nyíregyházi járás) Piac-terén 33 honfoglalás kori sírt feltárt és a csontleleteket elemezte. Az elhaltak kor szerinti megoszlása a következő volt: 10 gyermek, 3 ifjú, 5 felnőtt, 10 érett, 4 öreg és 1 felnőtt közelebbi kormeghatározás nélkül. A mellékleletek tanúsága szerint 980-1050 között temetkeztek ide. Feltűnő ezen sírmező-populációban a súlyos patológiás csontelváltozások magas gyakorisága, amelyek a lakosság félnomád, steppe-életmódjára vezethetők vissza. Emellett figyelemre méltó a 20 felnőttben tapasztalt rendkívüli erősségű csontfelépítés, a koponyák falcsontjának mediálívén mért 5-8 mm azaz nagy falvastagság. Itt a fogakról nincs külön szó, de nem lényegtelen a rágás vonatkozásában, hogy a vázcsontokon igen kifejezett volt az izom-relief vagyis az izmok tapadási rajzolata, lenyomata. Mindez erős rágóizmokat, erős rágást jelent. Megyénkben a szkítáknak is maradtak nyomai: még 1915-ben az Archeológiai Értesítőben ismertette Nagy Géza 17 a tiszaberceli „szkíta leletet". A nagykállói járás Szakoly községében 1975-ben őszi homokásás közben Papp Miklós 2 szkíta urnát, 1 csörgőt és 2 bronz karperecet talált, s ezen szkíta temető leletmentéséről írt Szatmári László 1976-ban. 18 Szabolcs megyében a legrégibb fogászati tárgyú emléket, egy foghúzót Petneháza községben (baktalórántházai járás) találták 1908. május 7-én más vastárgyakkal (6 ekevas, 1 üllő és 2 kalapács valamint 8 sarló) egyetemben. Sajnálatosan ma már ez a foghúzó nincsen meg a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. 19 Megmaradt viszont Dr. Jósa András igazgatónak ezen tárgyakra vonatkozó rajza és feljegyzése, amely szerint ,,2100 éves teljesen használható foghúzó fogó. Dr. Lauffer Miksa nyíregyházai fogorvos szerint az amerikai - ma is használatban levő - zápfoghúzóhoz egészen hasonló ... Úgy látszik, hogy a foghúzás az ősidőkben is éppen úgy mint még néhány év előtt nálunk is faluhelyen a kovácsmesterséghez volt kötve. " 20 (6. kép) 16 Bartucz, 1966.; Nemeskéri - Harsányi, 1959. 203-225. p. 17 Nagy, 1915. 18 Szathmáry, KM, 1976. jan. 25. 8. p. 19 Bene, KM, 1998. máj. 5. 2. p. 20 Fazekas, KM, 1986. okt. 18. 7. p.; Fazekas, FSz, 1987. 61-62. p.
