Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

A rendház építése a templommal összefüggésben 1734-ben kezdődött meg, és az épület mintegy tíz év alatt nyerte el mai alakját.

152 A nyíregyházi, ma már lebontott római katolikus templom 1783-1811 között épült, 1814-ben szentelték fel. Tervezőjének Koroknay Gyula Fellner Jakabot gyanítja; egy adatunk szerint legalábbis egy tervváltozatot Kriechbaum Ignác megyei geometra is készített hozzá. Építőmesterei közül Francz Ignác tokaji, Barnicsek Lipót nyíregyházi kőműves és az ugyancsak itt dolgozó Kriechbaum János kőfaragó ismeretes. E templomot 1904-ben bontották le.

153 Szám szerint kétségtelenül a XVIII. század folyamán betelepedett kárpát-ukrán (ruszin) ortodox, majd a görög katolikus hívek építették a legtöbb templomot, habár ezek - a máriapócsi kivételével - mind szerény méretűek és nagyrészt faépítmények voltak. Az 1786-ban készült összeírás többségüket a hívek áldozatkészségéből emeltnek mondja, a földesurak legfeljebb a telket adták a templomhoz, a parókiához és az iskolaházhoz. Egy-két esetben már korábban álló, de időjártával rommá lett fatemplom újjáépítéséről is tud a helyi emlékezet. Az 1786. évi összeírásból és más forrásokból tudjuk, hogy 1711 előtt már négy fatemplom volt Szabolcs megyében (Mándok, Ajak: 1633, és Újfehértó: 1704 előtt kettő is). A XVIII. század első felében Nagykálióban (1736), Máriapócson (1741) és Oroson (1744) kőegyház épült. Új fehértón pedig 1746-ban az egyik fatemplom újítódott. A következő emberöltő alatt részben a beköltözés, részben a természetes szaporodás által megnőtt számú hívek befogadására 12 helyen új kőtemplomot és ugyancsak 12 faluban fatemplomot építettek. 1751-1816 között már csak egy kő- és öt fatemplom épült. Ezek csak az anyaegyházak - ahol templom és plébánia is volt; a fíliálisok száma ezeknek több, mint kétszerese. A görög katolikus templomocskák - még a kőből épültek is - szerény méretűek voltak. A fatemplomok nem is mindenike épült teljesen fából, hanem inkább faragott tölgyfa talpakon álló, vesszőfonású, sártapaszos (patics) falú építmények voltak. Nem is maradtak meg. Közülük az egyetlen emlék a mándoki, teljesen fából ácsolt cerkó; ma a szentendrei szabadtéri múzeumban van újra felépítve. A görög katolikus templomok közül legnagyobb méretű kétségtelenül a máriapócsi; építését az akkor már félévszázados búcsújáró helynek köszönheti. A jelenlegi templom alapkövét 1731-ben tette le Bizánczi György munkácsi 152 A templom újjáépítésére, a rendházra, a templom berendezésére: ENTZ - SZALONTAI, 1959. 18-35.; A nyírbátori minorita templom. Bp., 1925.; A rend megtelepítésére és a templom XVIII. századi állapotára: SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 18. No. 13. 1717.; Fasc. 41. No. 173. 1740.; Fasc. 64. No. 316. 1763; 49. jkv. 617. p. 1845.; A templom és rendház építése: BOROVSZKY, [1900.] 351-352. '53 SZSZBML, V. A. 103. 206/1. k.; KOROKNAY, 1971. 18., ahol a képe is közölve.