Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

fúrdőévad elmúltával azonban ezekben senki nem lakhatott kinn. A gyógyvizet üstökben melegítve, kádfürdő formájában télen is szabad volt használni.!50 A XVIII. század és a XIX. század első fele az egyházi építkezésben sem mutat sokkal nagyobb arányokat, mint a világi építőtevékenység. Az újjászervezett római katolikus egyháznak egyetlen nagyobb építkezése a nyírbátori romos középkori templom újjáépítése és a melléje telepített minorita rendház megépítése volt. Az újonnan megszervezett anyaegyházak közül Szabolcsban 1715-1786 között hatnak (Újfehértó, Nyíregyháza, Oros, Napkor, Pócspetri és Rakamaz) épült új temploma; az említett nyírbátorin kívül még három helyen szereztek vissza templomot (Levelek, Tas és Bakta), nagyrészt romokban, de ezeket ismét felépítették. A leányegyházak közül 13-ban volt kápolna a földesurak kúriájában, ezeket a patrónusok építették és szerelték fel inkább szegényesen, mint bőkezűen. A XVII. században visszakapott két jelentékeny nagyságú, kisvárdai és nagykállói katolikus templomot tatarozták és berendezéssel látták el. Ófehértón, Gyulajban és Nyírbélteken a visszakapott templomokat a görög katolikus hívekkel közösen használták. Szatmár megyében a XVIII. században öt egyházközség alakult újjá; Fehérgyarmaton a kálvinistáktól visszakapott templomban csak némi bővítést végeztek, Mérken és Vállajon a földesúr támogatásával a telepesek új templomot építettek. Bereg megyének idetartozó részében nem volt római katolikus templom, csak az Eötvös család vásárosnaményi kastélyában egyetlen kápolna, a leltárából következtetve eléggé gazdagon felszerelve.

151 A nyírbátori templom a XV. és XVI. században a minoritáké volt, a mellette levő rendházuk azonban elpusztult, és 1587 óta a templom is pusztán, romokban állott. Károlyi Sándor támogatásával Kelemen Didák kezdte az újjáépítést 1717ben. Ez lényegében a beomlott boltozat barokk jellegű átépítését jelentette, és 1725-re be is fejeződött. A nyugati karzat és a bejárat ovális alaprajzú hozzáépítése már a század végén történt. 150 A városháza változatos sorsa: KOROKNAY, 1965. 105-106.; LUKÁCS, 1886. 263., 325.; Sóstógyógyfürdő: KOROKNAY, 1965. 122-123.; SZSZBML, V. A. 102. 120/40. rsz. 1839. 4. sz., uo. V. A. 102/d 1839:4 40/120. melléklete T. 322. 151 A római katolikus templomok és kápolnák összeírása: SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 1. No. 33., 38., 40., 42., 47., 50., 55., 60. 1786.; A templom közös használata: uo. Fasc. 16. No. 1267. 1816. A vásárosnaményi kápolna leltára: uo. XIII. 3. Eötvös cs. 8. rsz. 1771.; A kisvárdai templom története: uo. IV. A. 1. Fasc. 50. No. 166. 1749.; A nagykállói templom építésére az adattárban közöltek mellett: uo. Prot. 24. Fol. 36. No. 26. 1786.; Prot. 24. Fol. 373. No. 25. 1774.