Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

nyírbátori minorita kolostor. Az utóbbi mellett levő, romokban álló középkori templom újjáépítése a kolostorral együtt így is több évtizeden át folyt. Ez még fokozottabban áll a megyeháza építésére, amely végül is három építési fázisban száz év alatt nyerte el ma látható alakját. Az építés kezdete 1739-re tehető, de már akkor is egy évtizede szorgalmazta a kormányzat, hogy a megyének legyen állandó székhelye és levéltárának őrzésére megfelelő épülete. A megye sem nagyon akarta, a mezőváros is tiltakozott ellene, félve a várható nagy megterheléstől, amit a megyegyűlések alkalmából a beszállásolás jelentett volna lakói számára. Telke sem volt. Végül a szepesi kamara és a helytartótanács közbelépésére és a Kállay család által jelképes bérösszegért felajánlott telken megkezdődhetett az építkezés. 1734-ben már megkötötték a szerződést a téglaégetővel.^ Az első szakaszban a mai épület homlokzati, földszinti része épült meg, ez 1753-ban már készen volt, de sok hiánnyal. Egyes szobák bolthajtásai beomlottak, a kémények sem voltak felépítve, a tetőn a helyük fedetlen állott. 1757-ben Csermák Vince debreceni kőművesmester felmérése szerint azonban ez a rész már készen volt.

144 Ez évben egy debreceni téglaégető mesterrel újabb szerződést kötöttek 200 ezer darab tégla égetésére, ami a további bővítést jelzi. De a bővítéshez csak 1768-ban fogtak hozzá. Brodszky István kassai architektus 1768. szeptember 5én mutatta be az új épület modelljét, és a következő év tavaszán Ungvárról ideérkezett Salvatore Április megkezdte a tervrajzok elkészítését. Ez évben folyt valami építés, mert a napszámbérek kifizetésével és a munka ellenőrzésével Schemberger Ferenc levéltáros volt megbízva - és az utána maradt iratokból az építés menete nyomon kísérhető. l4

5 Ebből látszik, hogy 1782-87 között - akkor már Giuseppe Április vezetésével - elkészült a homlokzati rész emelete, boltozatos szobáival, díszes francia fedelével és a két udvari szárnyon egy-egy kisebb földszintes rész. 1787-ben ezekre is emeletet kívántak építeni, de erre csak 1832-ben született végleges határozat. Inkább sejtjük, mint tudjuk, hogy ez a bővítés és ráépítés csak 1843-ra fejeződött be.

146 Az épület berendezéséről nem sokat tudunk. Többször is átalakították, és a töredékes leltárak szerény hivatali bútorzatot említenek. 1795-ben még a főispán 143 Uo. Fasc. 31. No. 146. 1730.; Fasc. 32. No. 49., 80., 221. 1731. 144 Uo. Fasc. 44. No. 202. 1743.; Fasc. 53. No. 139. 1752.; Fasc. 58. No. 232. 1757. 145 Uo. Prot. 24. Fol. 36. No. 24. 1768.; Prot. 24. Fol. 69. No. 75. 1769.; IV. A. 13. Schemberger Ferenc iratai. 14

6 Uo. IV. A. 1. Fasc. 28. No. 5. 1787.; Fasc. I. No. 40. 1790.; Az 1795. évi leltár a szobák rendeltetéséről és berendezéséről is tájékoztat: Uo. Fasc. 11. No. 1041. 1366.; Prot. 4. Fol. 88. No. 599. 1797.; Prot. 63. 1832. máj. 28. és 75. 1838. márc. 6.; Fasc. 32. cs. 503. d. 1832.; Közgy. jkv. 47. 561. sz. 1843.