Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
állott, abban lakott egy nemesi állapotú taksása. Legnagyobb értékű ingatlana a szárazmalom; a másik két malom a falué. 139 A nagyobb birtokosok, mint a Kállay család vagyonosabb ágainak tagjai, már a XVIII. században is nagyobb és némileg külsőleg is mutatósabb kúriát építettek. A ma is álló kállósemjéni Kállay-kúria építője a megyeháza két olasz mesterének egyike volt, 1763 után. Az eredetileg hat szobából, előcsarnokból álló, téglából épült, boltozott, földszintes, terjedelmes lakóház a XVIII. századi kúriaépítkezéseink ez idő szerint egyetlen olyan megmaradt emléke, amelynek mestere ismeretes. Azt is tudjuk, hogy Nyiczky József kemecsei lakóházát a debreceni kőművescéh tagja, Jenövein (Genovai?) János vállalta fel 123 forintért. E munkában a vályogból való fal felrakását, a téglából való boltozott kémény megépítését, téglakályha berakását és az épület pádimentomozását végezte el. Az ilyen, sárból-vályogból való építés, a birtokos nemes saját pallérkodása alatt, parasztácsok és felrakok által még a XIX. században sem volt ritka. Kállay András főispán a múlt század végén rokoni emlékezet alapján írta le nagyapja napkori kúriája - az épület a 80-as években még állott - építését. A családnak ez a nem éppen szegény ágából való, a napóleoni háborúk idején kapitányi rangra emelkedett tagja, Kállay Imre, 1813-ban mint fiatal házas, három gyermekével egy két szobából és pitvarból álló nádasházban lakott. Mivel azonban ez a ház a családnak és a gyakori vendégeinek már szűk volt, elhatározta 1813-ban, hogy új házat épít. Az építés napján sok vendéget hívott, azok jelenlétében az udvarban csatasorba állított béresekkel felsepertette az építendő ház helyét. „Akkor elvevén a kanalat, kiönti a sarat az előre kijelölt helyre, ráilleszti az első vályogot, ez volt az alapja annak a háznak, amelyben most (1890 körül) is vagyunk. " 14 ° A kúria tehát alapozás nélkül, sárból rakott, vályogból épült, helyben található faanyagból, az uraság taksás mesteremberei által. E korszak jellegzetes nemes házainak néhány megmaradt típusát e század 30-as éveiben Nyárády Mihály még láthatta és szerencsénkre le is írta. Ezek az általa ismertetett felső-szabolcsi nemesházak már akkoriban sem sokat őriztek - a sokszori belső átépítés miatt - eredeti beosztásukból és alaprajzi elrendezésükből. Mégis meg lehet állapítani, hogy lényegükben az alföldi háromosztatú (első ház, pitvar, hátsó ház vagy kamra), előtornácos parasztház módosabb változatai voltak. Sajátos alaprajzú elrendezésük úgy állott elő, hogy két ilyen parasztházat háttal egymásnak fordítottak, s így a pitvarban álló központi teret elfoglaló, téglából épített, boltozatos szabadkéményük alatt állhatott a sárból rakott szabad tűzhely, a konyha. A konyha előtti előtérből, a pitvarból jobbra és balra nyílottak a lakószobák, 139 MOL, U etC. Fasc. 117/47. 140 A kemecsei kúriára: SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 64. No. 395. 1763.; A napkori kúria építése: KÁLLAY A., 1911. III. 63-64.; a kállósemjéni: uo. III. 62. és KOROKNAY, 1965. 166-167.
