Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

jobbágyfelszabadításig, a jobbágy és az uradalmi földek elkülönítéséig lehetőség.

132 A fentebb vázolt belső vándorlás a megyénk népi jellegét, a szatmári békét követő politikai változások a birtoklási és a társadalmi viszonyait, a gazdasági élet átalakulása pedig lassú folyamattal ugyan, de a falvak és a városok külső képét változtatta meg. Ebben a korszakban már az egyházi és a világi középítkezések, az uralkodó osztály magánépítkezései, sőt némileg a paraszti építkezések alakulását is jobban figyelemmel tudjuk kísérni, mint korábban. A szatmári békekötés után a korábban még meglevő várak és megerősített kastélyok akkor is elvesztették volna katonai jelentőségüket, ha az államhatalom nem ítélte volna őket lerontásra. A megváltozott birtoklási viszonyok mellett azonban a sok közbirtokos egyike sem látta szükségét annak, hogy a megmaradtak fenntartásáról gondoskodjék. Az egyházi építkezés e korban már szintén nem a kegyurak ügye, az ez időben keletkezett szerény templomok és kápolnák egy-két kivételtől eltekintve a hívek áldozatkészségéből épültek. A korszakban csupán egy nagyobb szabású középületet emeltek: a kallói megyeházát. A jelentősebb magánépítmények, kastélyok építése a XIX. század első felében indult meg, s ezek példáján a kisebb birtokosok is igényesebb formában, szilárdabb anyagból építették a kúriákat. AXVI-XVII. századi végvárak közül Nagykállót 1705-1706-ban II. Rákóczi Ferenc Szabolcs megye közmunkájával hordatta el. Amikor a mezővárost az 1723. LXXIX. tc.-kel az alapító és középkor óta földesúr Kállay család visszanyerte, a vár helyét saját kuriális telkének nyilvánította és az újonnan betelepülők között házhelynek osztotta ki.

133 Ugyanez lett a sorsa Nagyecsednek is. Ezt a várat a fejedelem 1705-ben a két megye közmunkájával Le Maire francia mérnök tervei szerint alaposan megerősítette. A szatmári béke után azonban, bár Bánffy György visszakapta, az árkokat a lebontott földsáncok anyagával betöltötték. Az 1713-ban felvett leltár Bánffy javai között egy szalmatetős, boltozatos, kőpincés udvarházat említ, amely sövénnyel volt kerítve. A romok kövei még 1769-ben megvoltak, és a Károlyiak nagykárolyi tiszttartója az ottani római katolikus templom építéséhez 132 A Károlyi-uradalomnak a mai megye területére eső mezővárosai és falvai közül huszonnyolcban volt úrbéres jobbágytelke és huszonháromban majorsága. Az uradalmon belül az úrbéres és allodialis földek arányát az alábbi szembeállítás mutatja: úrbéres 20 236 (kh), majorsági 30 536 kh. A majorsági földek területe művelési ágak szerint így oszlott meg: szántó 10 333 kh, erdő 12 888 kh, rét 5807 kh, legelő 1485, kert 23 kh. A szántóföldeknek igen csekély részét művelték házi kezelésben, nagyobb részét a jobbágyok robotban munkálták meg. A Szamos menti falvak gyümölcsöskertjeit az ott lakó jobbágyok bérbe vették, az erdőket az uradalom kezelte, a legelőkön a saját gulyák, ménesek jártak, a réteket a jobbágyok robotban kaszálták és gyűjtötték fel: KÁROLYI L., 1911. 1. 1-45., 103-160. 133 Rákóczi rendelkezései Kalló vára lerontásáról: SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 7. No. 72-79. 1706.