Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

bírtak. Ezek vagy maguk laktak telkükön, vagy az itteni lakóházukat bérbe adták a várhoz szolgálattal tartozó katonáknak és az uradalom itt lakó officiálisainak. Az uradalom gazdálkodásáról az 1647-ben I. Rákóczi György rendeletére elkészített összeírás tájékoztat: A lakott telkekből Falu v. mezőváros Telkek száma officiális mesterember igás jobbágy gyalogjobbágy özvegy zsellér szabados adómentes Puszta telek száma háztartás Ecsed mv. 75 44 4 12 12 46 6 Kisecsed 14 17 7 9 4 2 Fábiánháza 50 9 10 8 7 14 Szentmárton 57 15 8 10 2 7 17 Ököritó 17 2 8 5 2 24 Matolcs 104 9 104 16 10 5 Tarpa 90 8 12 30 10 12 19 8 Vállaj 54 6 4 18 14 5 10 8 Mérk 31 4 11 8 11 15 Nyíregyháza 10 9 8 20 Nyírbátor mv. 208 28 75 25 44 21 23 49 Vasvári 4 5 Összesen: 704 152 199 131 120 8 72 157 146 A két mezőváros közül Nyírbátor volt a népesebb, háztartásai alapján számítva 1647-ben mintegy 1100-1150 lakója lehetett, Ecsed lakossága aligha rúghatott többre 530-550 leieknél. A falvak is aránylag népesek, bár némelyikben a telkek egyharmada puszta volt. Különösen állott ez Nyíregyházára, amelynél meg is jegyezték, hogy kiterjedt, tágas határa sokszáz jobbágyot tudna eltartani és az uradalom nagy majorságot is építhetne itt.