Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

birtokos köznemesek, az iskolamesterek pedig mint a módosabb jobbágyok, de papjaiknál jóval szegényesebben éltek.

90 A királyi uralom e területre való kiterjesztése a kálvini egyház egyeduralmát és kizárólagosságát megtörte. Az ellenreformáció első sikereit a királyi végvárakban, majd a Rákóczi-birtokokon érte el. Ott a királyi őrség segítségével, itt pedig Báthori Zsófia (f 1680) támogatásával. Báthori Zsófia nemcsak a római katolikus, de a birtokain élő görög katolikus vallású jobbágyainak is kedvezett A megyei követek utasításában a szabad vallásgyakorlat sérelme (ezen a kálvinisták vallásgyakorlatát értik) az 1670-es évektől állandóan visszatérő téma, mint a bécsi és a nikolsburgi békék megsértése. A hatalmi akciók a bujdosók itteni uralma és Thököly fejedelemsége alatt nem sok sikerrel jártak. Az 1681. XXVI. tc. aztán lehetővé tette a protestánsoknak a kezükben levő templomok megtartását, sőt a nagykállói visszavett templom helyett újat is építettek. A kisvárdai római katolikus templomról fentebb volt szó. II. Rákóczi Ferenc pátensei miatt a szabadságharc alatt a felekezeti viszonyokban lényegbevágó változás nem következett be.

91 A politikai erők nyomása alatt kialakuló gazdasági és társadalmi folyamatról -jóllehet annak eredményei később is, sok esetben mindmáig látható nyomokat hagytak e táj arculatán - nem is az adatok, inkább az eddigi kutatások hiányossága miatt csupán mozaikokból összeálló vázlatos képet adhatunk. Amint fentebb érintettük, a XVI. század folyamán oly nagy politikai és társadalmi súlyú nagybirtokállomány a XVII. században osztódni kezdett. Ez alól csupán a Rákóczibirtokkomplexum a kivétel, amely a XVII. század közepén mindhárom megyére kiterjedt. Két birtokközpontja volt: a tokaj-szerencsi és az ecsedi. Az elsőhöz a Szabolcs megye északi és nyugati részén levő falvak, az utóbbihoz a börvelyi, a nyíregyházi és a nyírbátori majorsági provizorátus falvai tartoztak. Az ecsedi uradalomhoz a mai megye területén levő falvakból tizenkettő esett, ezek közül nyolc teljes egészében, kettő (Nyíregyháza és Tarpa) felében, ismét más kettő (Szatmárököritó és Nyírvasvári) csak részben volt a Rákócziak birtokában. Nagyecsed és Nyírbátor mezővárost jobbágyok, szabadosok és kézművesek vegyesen lakták. Mindkét helyen a vár, illetve a kastély védelme alá számos megyebeli nemes húzódott, akik a mezővárosban nemesi adómentes telkeket 90 SZSZBML, IV. A. I. Fasc. 6. No. 164. 1705. 91 CJH, 1681. XXV-XXV1. tc.-ek.; A vallási sérelmek és a követi utasítások: SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 84. No. 98. 1666.; Fasc. 86. No. 85-86. 1668.; Fasc. 87. No. 121. 1669.; Fasc. 88. No. 29-36. 1670.; Fasc. 90. No. 51. 1762. - A kallói református templom építését az 1681. XXVI. tc. engedélyezte.; Báthori Zsófia utasítására „az ecsedi udvarbíró 1666-ban a várbeli templomot az ott lakó oroszok számára akarta elfoglalni". Szádeczky, 1890. 50.; A kisvárdai templomfoglalásra: SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 50. No. 166. 1749.; TREk, I. 1. S. 5.; Kisvárdánál Rákóczi pátense a templomok ügyében: SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 5. No. 59-60. 1704.