Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

is kapták a várost, de Kátay Mihály, a várőrség akkori kapitánya ágyúval űzte ki őket onnan.

62 A kallói vár alaprajza. Rézmetszet 1665. 62 Egy 1636-ban lefolytatott tanúvallatás szerint Kállay Lőrinc, Ferenc és Miklós konventi pappal jöttek a birtokbaiktatásra, de bortól részegen, mulatozás közben Allah-Allahot kiáltottak, és Kátay a kiáltozásra őrséget küldött ki, megparancsolta, hogy hagyják el a várost, különben ágyút szegeztet a szálláshelyükre. A tanúk az esemény időpontját nem mondották meg.; A várépítés helyét Báthori Miklós szabolcsi és szatmári főispán jelölte ki, kapáját Földbevágva e szavakkal: „Meretrix sit inquit - mater illius, qui non foderit, sic ipsa arx Kálloviensis exstructa est". SZSZBML, V. A. 2. 11. rsz. 1636/1813. 1574-ben még „minapában épült" várnak mondják: CJH, 1574. V. te; 1575-ben Újkálló kapitánya már tárgyal Szabolcs megyével: SZSZBML, IV. A. Prot. 4. Fol. 182.; 1609-ben a kijavított várat ismét vissza akarták adni a földesuraknak, ha azok kötelezettséget vállalnak az őrzésre és karbantartásra,,, amennyiben a kijavított végvár kára és veszedelme nélkül megeshetik", de erre akkor nem került sor. A család a várost csak 1723-ban kapta viszsza véglegesen: CJH, 1609. LVII. te; A vár építéstörténetére vö. még: KOROKNAY, 1961. 73-88.