Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
Az eddig feltárt kisebb-nagyobb templomok építési szerkezetéből és stílusjegyeiből következtetve, két nagy építkezési fázissal kell számolnunk. A kisebb, szerényebb falusi templomok nagy része a XIII. századot megelőző évtizedekben, a nagyobb, monumentálisabb emlékek inkább a XV. század második felében keletkeztek, az akkoriban már némi fejlődésnek indult, a falvak tömegéből kiemelkedő mezővárosokban (Kisvárda, Mátészalka, Fehérgyarmat, Nagykálló). Nyírbátor két gótikus temploma a földesúri család bőkezűségének köszönheti létrejöttét.30 A mai megye területén - mint fentebb említettük - a XVI. század első harmadában mintegy 500 helynevet tudunk lokalizálni. Ez távolról sem jelenti azt, hogy mindezek faluszerű, állandó települések lettek volna. Egyharmad részük talán csupán tartozék-település, a birtokosodás révén létrejött földesúri gazdasági telep, amely még határvonallal sem különült el véglegesen a szomszédos birtokoktól. Mindenesetre a XV. századra már igen soknak önállósága megszűnt és már a neve is feledésbe veszőnek látszik. Anélkül, hogy Csánki Dezső nagy apparátussal végzett kutatásai alapján a XV. század második felére megrajzolható települési adatokból messzemenő következtetést kívánnánk levonni, megállapíthatjuk, hogy közel 150 év alatt a települések száma csökkent. Az akkori Bereg megyéből a mai területre 25 falu és 1 mezőváros, Szatmárból 107 falu és 4 mezőváros, Szabolcsból 121 falu és 6 mezőváros, tehát a mai megyébe 264 lakott település esett. Ez olyan nagyarányú falupusztulást jelentene - hiszen a települések közel fele már nem lakott -, amit a rendelkezésre álló oklevelek és egyéb források nem igazolnak. Igen valószínű, hogy az eltűnt helyek nem is voltak önálló települések; eltűnésük azonban bizonyosan összefüggésbe hozható a másfél évszázad alatt a birtoklásban, valamint a gazdálkodásban végbement változásokkal. A települések népességkoncentrációja a XV. században kétségtelen tény. Nyíregyháza és Új fehértó mint nagyhatárú helyek azonban csak a XVI. századi falupusztulás révén alakultak ki, korábban mindkettő határában lakott falvak állottak, és ezek határa a pusztulásuk után sem olvadt be a lakottan maradt helyek határába. Ellenben Nagykálló mai határán a XVI. században emlegetett kilenc hely emléke csupán határnévben maradt meg, területük nyom nélkül olvadt be a kallói határba. 31 Arra azonban inkább gondolhatunk, hogy ha egy-egy nagyobb birtokú földesúr adomány, vétel vagy öröklés útján olyan birtokrészt szerzett, amely mint 30 ENTZ - SZALONJAI, 1959. 31 Nyíregyháza újkori határán Cserkesz, Királytelek, Mánd és Sima megérte a XVI. század fordulóját. Újfehértó mai határán Bolt, Micske és Szegegyháza, továbbá Aba (Balkány mellett) Csengerjánosi (Csenger határában), Hene, Kalonga, Szolnok (Kisvárda környékén), Iklód és Városdobos a XVI. század első felében még lakottak.
